Józan ésszel és bátorsággal kell képviselni külföldön a magyar intézkedéseket, és mindent meg kell tenni azért, hogy minél több befektető érkezzen Magyarországra – így határozta meg a nagykövetek feladatát Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) idei külképviselet-vezetői értekezletén, ahol több más kérdésben is állást foglalt. Kijelentette például, hogy Magyarország alapvetően gazdasági kérdésként tekint a jelenlegi orosz embargós helyzetre. Az értekezleten felszólalt Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes is.
Tarlós István választási győzelme esetén az előkészített és elkezdett beruházások megvalósítását tűzte ki célul, továbbá az ebben a négy évben tapasztalható szellemiség folytatását ígérte. A Fidesz–KDNP főpolgármester-jelöltje az MTI-nek adott interjújában beszélt a Városigazgatóság tervezett felállításáról, és arról is, hogy nem fog hozzájárulni a Lánchíd kiszélesítéséhez.
Tarlós a most záruló ciklus eredményei közé sorolta sok egyéb mellett a négyes metró befejezését, a közösségi közlekedési járművek cseréjét, a nagyszabású csatornaépítési programot és számos közterületi beruházást. Megjegyezte: sokat elárul, hogy Budapest megítélése egyre jobb a nemzetközi értékeléseken, ebben a négy évben nem volt korrupciós botrány a Városházán, és „hacsak a ciklus utolsó hónapjára valamilyen könnyen átlátható motivációval nem szerveznek egyet, akkor sztrájk sem volt”.
A Fidesz–KDNP polgármester- és önkormányzatiképviselő-jelöltjeinek több mint fele egy nap alatt összegyűjtötte az októberi önkormányzati választáson való induláshoz szükséges számú támogatói aláírásokat – közölte a kormánypárt ügyvezető alelnöke keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
Kósa Lajos kifejtette: 1130 polgármesterjelöltjük van, ennyien vették fel az aláírásgyűjtő íveket, közülük 640-en Fidesz–KDNP-jelöltek, a többiek pedig függetlenek, de kormánypárti támogatással indulnak. Képviselőjelöltjeik száma 4127 – ennyien kezdték meg hétfőn az aláírásgyűjtést –, akik közül 2506 a Fidesz–KDNP színeiben indul, a többiek a pártszövetség támogatásával induló függetlenek.
Az ország választónépességének 85 százaléka tud majd kormánypárti jelöltre szavazni októberben – tájékoztatott a Fidesz alelnöke, a párt kampányfőnöke.
Inkább saját kampányukra fordítják a pénzt az adósságtól sújtott, hitelre szoruló baloldali kis pártok közös főpolgármester-jelöltjük helyett. Ismert, a Falust jelölő Együtt–PM többmilliós hitelt vesz fel az önkormányzati választásra, miután áprilisban kiürült a párt kasszája. A Magyar Nemzet információi szerint Szigetvári Viktorék 40 millió forintot fordítanának az októberi megméretésre. Hogy a párt melyik pénzintézettől és mekkora hitelt kap, pontosan nem tudni. Az OTP 2011–2012-ben összesen 40 millió forinttal támogatta a Bajnai Gordon alapította Haza és Haladás Alapítványt, de Pápa Levente is a banktól igazolt az Együtt–PM gazdaságpolitikusának.
Az MSZP tervezett kampánykiadásairól még csak hozzávetőleges összeg sem ismert. Csak annyi biztos, hogy a pártnak súlyos gondokat okoz a hivatalosan is elismert, csaknem kétmilliárd forint adósság.
Bár az Együtt–PM, az MSZP és a DK hónapokig kereste Tarlós István szerintük esélyes kihívóját, az egykori ÁNTSZ-vezető személyében mintha koloncot vettek volna a nyakukba. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakemberek egyöntetűen úgy vélekedtek: az őt támogató pártok elengedték Falus kezét, de legalábbis nem foglalkoznak vele, erre utal a köznevetség tárgyává lett jegesvödör-videója, vagy az Indexnek adott interjúja, amelyben egy „unalmas, tulajdonképpen nem okos” lóhoz hasonlította magát. Falus Ferenc kínos megnyilvánulásainak oka tehát nemcsak megkérdőjelezhető alkalmassága, hanem az anyagi és szakértői támogatás teljes hiánya is.
– Lehetetlen, hogy ha valódi kampánystáb dolgozna mögötte, mindez megtörténhetett volna – fogalmazott az egyik szakember. Ezt erősíti, hogy Falus azóta is újabb meghökkentő nyilatkozatokat tett. A Hvg.hu-nak a lovakhoz fűződő viszonyáról azt mondta, hogy „lovakkal szoktunk nyaralni”, arról pedig, hogyan viseli, ha nem vele, hanem rajta röhögnek, kijelentette: „Egész jól.”
Gyurcsány Ferenc szerint a szocialisták már nem képesek programot adni Magyarországnak. A Népszabadság internetes oldalán közölt interjúból kiderül, az egységes baloldal vezetésére törő Gyurcsány szerint pártjával jutna messzebb az ország.
A szocialista Botka László, Toller László, Balogh József és az SZDSZ-es Horn Gábor és Eörsi Mátyás is kulcsszerepet vállalt Medgyessy Péter 2004-es megbuktatásában – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Karsai József. A volt szocialista képviselő szerint a puccsot Gyurcsány Ferenc szervezte, akit zsigerileg árulónak, a közélet leginkább diktatórikus és hatalommániás alakjának minősített, akivel egyszer majdnem össze is verekedett.
Medgyessy egy e heti interjúban árulónak nevezte Gyurcsány Ferencet, akivel úgy gondolja, hogy már sosem fog őszinte beszélgetést folytatni.
Eközben a baloldali összefogás XVI. kerületi jelöltje lámpavasra és börtönbe valónak nevezte Gyurcsány Ferencet egy korábbi írásában. A szélsőjobboldali blogokkal is összefüggésbe hozott Büki Tamás elismerte korábbi kemény kijelentéseit. Büki egy olyan videóban is szerepelt korábban, ahol egy másik férfival együtt a nigériai származású Fekete Pákót tanítják náci köszöntésekre, illetve karlendítésre.
Vágó István egykori tévés műsorvezető az ötvenes évek diktatúráját idéző programmal indul a XII. kerületben az októberi választáson. A kis baloldali pártok közös jelöltje a római katolikus egyház ingatlanát „venné önkormányzati tulajdonba”, az ott lévő urnatemető és az épülő egyházi közösségi ház helyén játszóházat vagy „csodák palotáját” alakítana ki.
A magyar kabinet a norvég kormánnyal fennálló vitájának gyors és eredményes lezárásában érdekelt, és visszautasítja, hogy Magyarország alapvető demokratikus értékek iránti elkötelezettségét bárki kétségbe vonja. Mindezt az – az MTI birtokába került – levél tartalmazza, amelyet a Miniszterelnökség pénteken küldött el az Európai Unió, a NATO, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tagországai Budapestre akkreditált nagyköveteinek, válaszul Vidal Helgesen norvég európai ügyi miniszter megnyilatkozásaira.
Ismert, Norvégia Európai uniós szankciók kiszabását kéri hazánkkal szemben. Vidar Helgesen, az ország európai ügyekkel foglalkozó minisztere úgy fogalmazott: nagyon aggódnak az utóbbi néhány évben hazánkban tapasztalt, az ország jogállamiságát és a demokráciát megkérdőjelező változások miatt.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a norvég európai ügyi miniszter nyilatkozata hiteltelen, homályos általánosításokon alapul és figyelmen kívül hagyja a legalapvetőbb tényeket. Szijjártó Péter csütörtökön ezt azzal kapcsolatban mondta az MTI-nek, hogy Vidar Helgesen, Norvégia európai ügyekkel foglalkozó minisztere a Financial Times európai kiadásában azt írta, a magyar kormány hátat fordít a Nyugatnak, Orbán Viktor „szellemi vaskupolával” védené ki a külföldi befolyást, szakítani akar a nyugati dogmákkal és ideológiákkal s illiberális államot szeretne létrehozni.
Lázár János szerint a közigazgatás átalakítása sikeres volt, de további modernizáció kezdődik 2015-ben. A miniszter a legfontosabbnak a szemléletbeli változást tartja. Annak szeretnének egyszer és mindenkorra véget vetni – ez személyes politikai programja is –, hogy Magyarországon uralkodó állam működjön, mondta. Minden adófizetőnek azt kell éreznie, hogy a magyar állam mindent megtesz az érdekében, s a közigazgatás érte és nem ellene van – fűzte hozzá.
