A másik nagyon fontos tartópillérnek azt nevezte, hogy szeretnék rövidíteni az ügyintézés határidejét. „Azt gondolom, hogy a kétszer tizenöt nap a korábbi kétszer harminccal szemben okkal inkább indokolt, és az emberek számára elfogadható” – mondta.
Lázár János hangsúlyos feladatként említette, hogy jobb legyen a minőség, ezért az elektronikus közigazgatást erősíteni kell. Beszámolt arról, hogy a magyar állam kötött egy szerződést a Magyar Telekommal, amelynek értelmében 2018-ra négymillió háztartásban szélessávú netet biztosítanak. „A szélessávú internettel azt akarjuk elérni, hogy minél több állami szolgáltatást otthonról is igénybe lehessen venni” – indokolta a fejlesztés célját. Szerinte az elektronikus ügyintézés ma nem jelent semmit, „egy lufi”, tulajdonképpen kevés ügyet lehet ma a magyar államnál elintézni. A következő négy évet alkalmasnak tartja arra, hogy technikailag és tartalom szempontjából megpróbáljanak eredményeket elérni.
A miniszter fontosnak nevezte az állami eljárás díjának a csökkentését. Álláspontja szerint meg kell vizsgálni, hogy az útlevélért, személyi igazolványért egyáltalán kelljen-e fizetni, vagy legalább egy igazolvány – személyi igazolvány vagy jogosítvány – férjen bele az állam ügyintézési tevékenységébe. Lázár János azt mondta, területi szinten egy kormányhivatalnak kell lennie, és „ennek a kormányhivatalnak ki kell tudnia szolgálni felfelé a kormányt, lefelé pedig a választópolgárokat”.
Szavai szerint ezek a változtatások egy olyan állami struktúrához vezetnek, amely kihat a gazdaság versenyképességére. Kérdésre válaszolva elmondta: a vidékfejlesztési államtitkárság Kecskemétre költözését szimbolikus dolognak tartja, mert „a magyar vidéknek is joga van arra, hogy az ország irányításából kivegye a részét”.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!