Belevigyorogtál a képünkbe, Laci! – kiáltott a terem túloldalán lévő Vígh László fideszes parlamenti képviselőnek a jobbikos Staudt Gábor, amikor egy pillanatra felizzott az Országgyűlés igazságügyi bizottságának hétfő délelőtti, egyébként sem túl nyugodt hangulata. Staudt, a bizottság elnöke azért reagált így, mert Vígh felszólalásában megjegyezte, hogy személyeskedő mondatot hallott a Jobbik politikusától. Staudtnak ugyanis láthatóan elege lett abból, hogy Vígh és a mellette ülő fideszes Varga József végigröhögik Rogán Antal kabinetminiszter rendes, év végi meghallgatását, de persze csak akkor, amikor az ellenzéki képviselők kaptak szót.
Az ülés atmoszféráját már az elején megalapozta a kormánypártok két trükkje: reggel 8 órától Trócsányi László igazságügyi miniszter meghallgatására került volna sor, utána pedig Rogánéra, ám az ülés előtt változott a napirend, és Rogán kezdett. Trócsányi ugyanis előbb az európai ügyek bizottságának ülésére ment.
Második meglepetésként az ülés elején a kormánypárti többség megszavazott egy ügyrendi határozatot, az Országgyűlés 11 óra után kezdődő plenáris ülése miatti időszűkére hivatkozva korlátozták az ellenzéki képviselők kérdezésre, felszólalásra fordítható idejét, mégpedig nyolc percre.
Az MSZP-s Bárándy Gergely szerint miniszteri meghallgatások során eddig soha nem volt időkeret, és a bizottságnak meg lett volna a lehetősége olyan napra kitűzni a meghallgatást, amikor nincs plenáris ülés, de a vidéki fideszeseknek valószínűleg nem volt kedvük még egy napra felutazni Budapestre. A bizottság elnöke, a KDNP-s Vejkey Imre azonban közölte, a házszabály lehetőséget ad ilyen döntésekre, tehát az időkeret törvényes és demokratikus. Vejkey egyébként az ülés során a szervilizmus – még kormánypárti képviselőkhöz képest is – egészen elképesztő köreit járta be a meghallgatáson.
Az LMP-s Demeter Márta kérdéseinek elhangzása után például előzékenyen közölte a „miniszter úrral”, hogy nem köteles válaszolni az ellenzéki képviselő letelepedési kötvényekre vonatkozó kérdéseire, mivel a kötvények bevezetésére vonatkozó törvényjavaslatokat Rogán egyéni képviselői indítványként nyújtotta be, nem miniszterként.
A kötvények ügyét a jobbikos Staudt Gábor is megkapargatta kérdéseiben, ám a meghallgatás alatt Rogán – a védjegyévé vált, faarccal előadott, automatikus válaszokkal – a szokásos mantrát mondta fel: a kötvény gazdasági siker, és személy szerint semmi köze a letelepedési kötvényeket forgalmazó offshore cégekhez. Korábbi sajtóhírekre reagálva elmondta, nem tárgyalt az orosz törvényhozás a Duma képviselőjével a kötvényekről, mert „nem tartotta a legjobb szórakozásnak, ezért hanyagolta”. Egyetlen meglepetés volt csak: Rogán kijelentette, hogy tudomása szerint egyetlen ember sem telepedett le Magyarországon, aki a kötvény megvásárlásával letelepedési engedélyhez jutott. Ez azért is érdekes, mert a Magyar Nemzet megírta: összesen 19 885 külföldi állampolgár vett ilyen kötvényt. Az állam pedig mintegy 20 milliárd forintot bukott a kötvényhitelek kamatain.
Meghallgatásán Rogán – a kormány gazdasági intézkedéseinek méltatása mellett – elsősorban a Soros Györgyre kihegyezett nemzeti konzultáció eredményeire koncentrált, amelyeket egy közjegyzői hitelesítő határozat felmutatásával igyekezett legitimálni. A kabinetminiszter szerint a papír igazolja, hogy december 5-ig összesen 2 171 500 darab konzultációs kérdőív érkezett vissza a magyar állampolgároktól postán, illetve mintegy 170 ezer érkezett az interneten keresztül (erről Rogán nem mondott pontos számot). Rogán ezt bizonyítéknak tartja arról, hogy az LMP társelnöke, Hadházy Ákos hazudott akkor, amikor azt állította – titokban rögzített hangfelvételek alapján –, hogy a hivatalos szám töredéke sem érkezett be a kérdőívek gyűjtőközpontjába. A miniszter egyben azt is bejelentette, hogy múlt pénteken megtették a feljelentést Hadházy Ákos ellen.
Demeter Márta a meghallgatás után rögtön odalépett Rogánhoz és kérte, hogy belepillanthasson a közjegyzői dokumentumba. A miniszter az újságírók előtt azt ígérte, hétfő délutánig feltöltik az internetre a papírt „a személyes adatok kitakarásával”. Vagyis elképzelhető, hogy titokban tartják majd, melyik közjegyző hitelesített a december 5. óta eltelt 6 nap alatt több mint kétmillió kérdőívet, és milyen módszerrel.
