időjárás 8°C Lukács 2021. October 18.
logo
Kovács Zoltán, a Vadászati Világkiállítás kormánybiztosa szerint ismét megmutathatjuk, hogy a Kárpát-medencében található szaktudás világszínvonalú

Harmóniában a természettel

Békés Bence
2021.09.25. 06:45 2021.09.25. 18:31
Harmóniában a természettel

Évek hosszú munkája után végül szeptember 25-én megnyitja kapuit húsz napra az Egy a természettel – Vadászati és természeti világkiállítás. Magyarország ötven év után újra megmutatja a nagyvilágnak, miért büszkélkedhet a földkerekség egyik legjobb minőségű vadállományával − mondta el lapunknak Kovács Zoltán, a rendezvény kormánybiztosa.

Az 1971-es budapesti vadászati világkiállítás a kommunizmus idején történelmi jelentőségű, nemzetközi hírverést generáló rendezvény volt. Ötven esztendő telt el, és sokak emlékezetében még élénken élnek az akkor szerzett emlékek…

– Magyarországon a vadászat és vadgazdálkodás kapcsán már régóta létezik egy hagyomány, tudás és elszántság, ami ötven évvel ezelőtt egy politikán túlmutató, szakmai alapokon nyugvó kiállításban öltött formát. A ’71-es rendezvény „A természet védelme önmagunk védelme” jeligét tűzte zászlajára, és a kiállítás során képes volt megmutatni, hogy a Kárpát-medencében található szaktudás világszínvonalú, amelynek alapja az az elkötelezettség és törődés, amelyre napjainkban is nagy szükség van.

Ezt az 1945 előtt összegyűlt hagyományokon, tapasztalatokon alapuló szakmaiságot és tudást még a barbár eszközökkel dolgozó kommunizmus sem akarta s tudta porba tiporni. 

Az akkori vezetők is tudták, hogy a természetre oda kell figyelni, a vadállomány óvása pedig a vadászok feladata. Emlékezzünk Fekete István szavaira, aki egyébként lelkes vadász is volt, s akit a kommunista hatalom  „ifjúsági” szerzővé degradált, hiszen eltüntetni nem tudta: „Hazánk Európa legvaddúsabb országa, s a mi feladatunk, hogy az is maradjon. Ehhez azonban nem elég a törvény kényszerű betartatása, ehhez elsősorban őszintén átérzett és mindig gyakorlott vadászati etika is kell.”

Eszerint a két kiállítás üzenete nagyon hasonló?

– Sőt alapjaiban vizsgálva szinte ugyanaz: az ember egy a természettel, a természet hosszú távú fenntarthatósága szempontjából pedig meghatározó szerepe van a tervszerű és szakmai alapokon nyugvó vadgazdálkodásnak, ami egy olyan feladat, amelyet hazánk hivatásos vadász állománya önmagában nem tudna ellátni. 

Ezért van szüksége arra a mintegy 70 ezer vadászra, akik idehaza úgymond szabadidejükben hódolnak ennek az ősi hagyományokon alapuló életformának. 

Be kell látni, hogy napjainkban az emberek többsége eltávolodott a természettől. Városokban élünk és szükségünk van a természetközeli szakmák tudástárában lévő jó gyakorlatokra a harmonikus együttéléshez. Szükség van tehát az ember és a természet kapcsolatának újrafogalmazására, ennek a problémának a megoldására pedig a magyar, valamint közép-európai tudás és tapasztalat mértékadó és alkalmazható megoldásokat kínál, amit be fogunk mutatni a világkiállításon.

A világkiállítás programfelhozatala nagyon sok és sokrétű felhozatalt ígér. Mire számíthat az egyszerű látogató?

– Fontos leszögezni, hogy nem kereskedelmi típusú vadászati kiállítást szervezünk, tehát a jól ismert Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás (Fehova) bár külön programpontként része szeptember 30-tól október 3-ig a világkiállításnak, mégsem erre a megszokott vásári forgatagra kell számítani, hiszen az ilyen típusú rendezvények sem jellegükben, sem pedig kínálatukban nem tudnak és akarnak olyan összetett szakmai-ökológia kérdésekkel foglalkozni, amelyek alapvetően országokhoz és/vagy nemzeti szakmai szervezetekhez tartoznak – miközben a vadászat szerepéről és megítéléséről a világban egyre inkább túlfűtött vita zajlik.

A világkiállítás tehát más utat választ?

– A kezdetekben, amikor meghatároztuk a rendezvény főbb pilléreit, fontos pontként tekintettünk, s azóta is akként tekintünk az edukációra. Az ismeretterjesztés pedig egy teljesen másik formát követel meg, így a mi kiállításunk inkább múzeumszerű lesz. Egy komplex, számos üzenetet a nagyközönség elé táró „attrakció”, amely merni fog újítani, irányt mutatni és amely a világkiállítás után tovább hasznosul majd. 

Például a hagyományos vadászati módokat – tehát őseink örökségét – bemutató pavilonunk tartalma Keszthelyen, a Festetics-kastély kötelékében működő – és fontos hangsúlyozni, hogy tízezrek által látogatott – Vadászati Múzeumban, egy teljesen új épületben talál majd otthonra. 

Ugyanide, a kastély kertjébe kerül majd a világkiállítás kapuja, a Szőke Gábor Miklós által megálmodott, hullajtott gímszarvas-, dám- és őzagancsokból összeállított Totem című alkotás, amelyért a liberális „közhiedelemmel” ellentétben egyetlen szarvast sem „gyilkoltak le” a vadászok, hiszen ezek a vadon élő állatok minden évben elhullajtják agancsukat…

Lehetne még sorolni néhány világkiállításhoz kapcsolható baloldali „slágertémát”: 70-100 milliárdos költségvetés, vagy éppen oltásiigazolvány-mentesség.

– Kezdjük mindennek az alapjánál, az oltásnál! A Magyar Közlönyben szeptember derekán megjelent kormányrendelet-módosítás szerint a világkiállítás mentesül a vészhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések alól. Ennek értelmében védettségi igazolvány nélkül lesz látogatható a rendezvény, ezt viszont csak és kizárólag azért tehetjük meg, mert az oltási program és a járvány elleni védekezés Magyarországon egyértelműen hatékony és sikeres, persze sokan ezt nem akarják tudomásul venni és kiforgatják a helyzetet. 

A költségvetést sohasem rejtettük véka alá. A világkiállítás körülbelül 17 milliárd forintból valósul meg, a Hungexpo területe pedig 55 milliárd forintból újul meg, immár több évtized után. 

Létesült rajta például egy nemzetközi jelentőségű konferenciaközpont, amely világszinten is egyedülálló székrendszerrel rendelkezik, 2048 fő befogadására alkalmas, de a helyszín kapcsán említhetném az 50 ezer négyzetméter új kiállítóteret is. Fontos látni, hogy ez a terület és a rajta lévő komplexum a magyaroké, így a jövőben itt megvalósuló tudományos, gazdasági vagy éppen kulturális rendezvények mind hasznot fognak hajtani, hiszen ezeket eddig hely híján más országokban szervezték meg.

A hagyományos vadászati módokat már említette. Mit jelent ez a gyűjtőfogalom és milyen további tematikával várják a látogatókat?

– Solymászat, agarászat, íjászat, elöltöltő puskával való vadászat és lóval való vadászat tartoznak a hagyományos vadászati módokat bemutató tárlatunk tematikájába. Régi korokba repítjük vissza látogatóinkat, és a hétvégéken a Kincsem Parkban – a Történelmi Lovas Egyesületnek köszönhetően – folyamatosan lesznek lovasprogramok, illetve ezekben a tematikákban látványos bemutatók. 

Mindemellett a központi magyar tárlatunkban megelevenedik a vadászathoz és halászathoz kapcsolódó ezeréves történelmünk úgy, ahogy eddig még nem láttuk. A halak, a vizeink és az ember kapcsolatát bemutató pavilon szintén nagy durranás lesz, élő vízfelületekkel és látványos halakkal, amelynek a kivitelezésén kollégáim már hónapok óta dolgoznak, hogy ne egy egyszerű akváriummal várjuk a nagyérdeműt, hanem autentikus körülményeket teremtve.

 Az 1971-es kiállítás nyomán nem marad el a trófeacsarnok, amely úgy hiszem, vadászok és nem vadászok számára is mellbevágó élmény lesz. Hihetetlen mennyiségű és minőségű trófeával láttak el minket a vadászok, köztük pedig igazi kuriózumokat is el lehet csípni, legyen szó egy-egy agancsról vagy éppen egy fehér színű oroszlánpreparátumról. Utóbbi téma kapcsán kell megemlíteni, hogy az ETC – amely egy meghatározó nemzetközi preparálószervezet – is elhozta hozzánk soron következő európai bajnokságát, amely során a világ legjobbjainak munkát tekinthetik majd meg.

Mindemellett időszakos programok is lesznek, ahogy már említette példaként a Fehovát. Mire lehet még számítani?

– A Fehova mellett a világkiállítás jegyében kerül sor idén október 7. és 10. között az OMÉK-ra, amely hazánk legnagyobb agrárgazdasági seregszemléje. Ez a rendezvény – a többi között – hatékony és látványos eszköz a hazai agrár- és élelmiszeriparban tevékenykedő vállalkozások népszerűsítésére. 

Ugyancsak itt kell megemlíteni, hogy a világkiállítás nemzetközi jellegét öt fontos konferencia is erősíti, amelyeket az új kongresszusi központban rendeznek meg, ezek révén a szakma osztja meg tapasztalatait különböző tagjaival, így a világ minden részéről egy helyen gyűlnek össze a jó gyakorlatok. 

A Vadbiológusok Nemzetközi Uniójának (IUGB) kongresszusa például kedden vette kezdetét, ez fiatal kutatóknak kiemelt fórumot is biztosít. Pénteken indult a FACE (európai vadászszövetség a vadászat és a természetmegőrzés érdekében) közgyűléssel egybekötött rendezvénye. Vasárnap kezdődik a CPW (a Fenntartható vadgazdálkodásról szóló együttműködés) keretében a Vadvilág fórum, és akkor még nem szóltam a vadászati berkekben meghatározó – egyébként magyar gyökerekkel és székhellyel bíró – Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) soron következő közgyűléséről, amelyre 2013 után ismételten idehaza kerülhet sor, vagy a teljesen magyar kezdeményezésű és szervezésű Egy a természettel – Nemzetközi vadászati és vadgazdálkodási konferenciáról, amely bárki számára látogatható, sőt terepi programmal zárul.

A világkiállítás húsz napja során azonban nem csak a Hungexpo területén várják a nagyérdeműt, vannak egyéb országos kezdeményezések és vidéki helyszínek is. Mit lehet ezekről tudni?

– Kulturális fesztivált hirdettünk, amelynek jegyében a zenétől egészen a filmekig fog örökséget maga után hagyni a világkiállítás. A programsorozat egy eddig még soha nem látott tárlattal vette kezdetét a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban augusztus 24-én Vadászat és vadászfegyverek Magyarországon címmel.

Ez a kiállításunk például év végig látogatható, s ha a valaki nem tud rá még így sem elmenni, akár virtuálisan is bebarangolhatja. Az elmúlt időszakban két hiánypótló mozifilmet is bemutattunk. 

Az egyik Kittenberger Kálmán, a másik a közkedvelt Fekete István életét és munkásságát mutatja be Bodrogi Gyula és Szabó Sipos Barnabás főszereplésével. Nyilván mindent itt és most nem lehet felsorolni, azonban a kiemelt vidéki helyszíneinket meg kell említeni, hiszen a világkiállítás programjába bekapcsolódik még Keszthely, Hatvan, Vásárosnamény és a Somogy megyei konzorcium. Utóbbi egy sajátos, a világkiállítás jegyében létrejött, sok szereplőt összefogó társulás, amely számos helyszínen bonyolít le programokat. Keszthelyen a vadászati múzeum, Hatvanban a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum, Vásárosnaményban pedig egy teljesen új vadászati kiállítás várja a látogatókat, tehát programhiány miatt nem lehet majd panasz.