Veronai busztragédia: a bűnös sofőr, Varga János eladta mindenét

Varga János, a veronai busztragédia okozásáért hat évre ítélt buszsofőr vagyontalan, így reménytelennek tűnik a büntetőítéletben megítélt anyagi kártérítés behajtása rajta. A busztragédia miatt az autósztráda építői és üzemeltetői is bíróságon felelnek, ahol kártérítési felelősségükről is dönt az olasz bíróság. Az áldozatok hozzátartozói még évekig pereskedhetnek.

Magyar börtönben kezdte meg a veronai busztragédia okozása miatt kapott hatéves büntetésének letöltését Varga János, miután a Fővárosi Törvényszék elutasította Olaszország kiadatási kérelmének teljesítését. 

Varga János volt a sofőr 2017. január 20-án, amikor a busztragédia történt Verona mellett, az autósztrádán. Forrás: olasz rendőrség

Varga vezette 2017-ben azt a sítáborból hazatérő autóbuszt, ami Verona mellett az autósztrádán egy híd pillérének rohant, majd kiégett. A helyszínen 17, többségében középiskolás diák vesztette életét, a 18. áldozat a Honvédkórházban halt bele az égési sérüléseibe. 

A veronai bíróság előbb 12 évre ítélte a buszsofőrt, megállapítva, hogy Varga – aki alvászavarban szenvedett, és emiatt orvosi kezelés alatt állt –, elaludt vezetés közben, ami miatt a hídpillérnek kormányozta a járművet. 

Az olasz jogrend furcsaságainak eredményeképp Varga János végül jogerősen csak hat évet kapott, amit a törvényszék minap meghozott döntése szerint Magyarországon tölthet le. Jó magaviselet esetén a büntetés harmadolható, így négy év letöltése után szabadulhat: az áldozatok hozzátartozói legnagyobb felháborodására, szerintük ugyanis a vétkes jóval súlyosabb büntetést érdemelne. A hozzátartozók azonban más miatt is háborognak.

Az olasz bíróság a büntetőítélet mellett Varga kártérítési felelősségéről is döntött. A kártérítés azonban nem jár automatikusan, a hozzátartozóknak polgári perben kell kikövetelniük azt.

A veronai busztragédia áldozatainak emlékműve Budapesten. Fotó: Bors/Czerkl Gábor

A Blikk azonban egy hozzátartozótól úgy értesült, hogy Varga a jogi eljárás megkezdésekor gyakorlatilag nincstelenné vált, eladta az ingóságait. A károsultak szószólója, Szendrei Endre az unokahúgát vesztette el a tragédiában. Úgy tudja, 

Varga János nevén Békéscsabán volt egy lakás, amit a baleset után eladott, de egy nyaralóról is hallott. Utána az élettársa azóta vásárolt házában laktak együtt, ahol szeptemberben őrizetbe vették.

 – Ha elítélik az autópálya megvádolt alkalmazottait is, akik ellen még folyik az eljárás, az esetükben a felelősségbiztosító fogja állni a kártérítés rájuk eső részét, ezt viszont most Varga Jánosnak a magánvagyonából kellene kifizetnie. Csakhogy a jelek szerint megszabadult mindenétől – fejtette ki Szendrei Endre a bulvárlapnak.

A Magyar Nemzet korábban megírta, Varga János mellett öt olasz útmérnököt is vád alá helyezett a veronai ügyészség a 2017. januári veronai busztragédia miatt. A büntetőperben ugyan kiderült, hogy a sofőr elaludt, ám az olasz ügyészség is elfogadta azt az érvet, miszerint 

sok életet megmenthetett volna, ha a beton­oszlopok és felüljárók mellett a járműveket jobban védő, a mozgási energiát elnyelő korlátot helyeznek el szimpla szalagkorlát helyett. 

Az olasz jogrendnek megfelelően első lépésben Varga János buszvezetőt, Alberto Brenteganit, az A4 Brescia–Padova sztrádaszakasz mérnökét, valamint Giovanni Luigi Da Riost, az A4-es sztráda központi szakaszának és a biztonsági elemek építését irányító műszaki hivatal vezetőjét helyezték vád alá. Később Michele De Giesit, Maria Pia Gulit és Enzo Samarellit is bevonták vádlottként a büntetőeljárásba, mindhárman az A4-es sztráda, benne a biztonsági korlátok tesztelését végezték 1993-ban az Anas nevű cég mérnökeiként.

Még 2018. április 14-én M. Fekete György szak­értői véleménye alapján írta meg lapunk, hogy

 a veronai busztragédia legalább négy olyan hiányosságra vezethető vissza, amelyért az A4-es olasz autósztráda adott szakaszának biztonságikorlát-rendszere okolható. 

A végzetes hibákra rámutató magyar beadvány 2018 januárjában jutott el a veronai államügyészhez, aki ennek alapján vádlottként azonnal bevonta a vizsgálatba a sztrádakivitelezés és -üzemeltetés újabb három mérnökét is.

A mérnökök elítélése esetén a fizetendő kártérítésről is dönt az olasz bíróság.

A biztosító fizetett a busztragédia miatt

A buszt üzemeltető társaság biztosítója, a ­Groupama 2020. május 11-én közölte az MTI-vel: „Végéhez érkezik a veronai busztragédia kártérítési ügye, miután megállapodás született a biztosító és a veronai buszbalesetben érintettek, valamint családtagjaik között a teljes kártérítési fedezet felosztásáról. Az egyik legkomplexebb magyar biztosítási ügyben a Groupama csaknem 1,89 milliárd forintot fizet ki a károsultaknak.” A biztosító kiemelte, hogy a szerencsétlenség a magyar biztosítási szakma egyik legkomplexebb káresete. Az összes kárigény felmérése, valamint az érintettekkel, illetve az olasz és magyar jogi képviselőikkel történő egyeztetések a kártérítési összeg lehető legkörültekintőbb felosztásáról hosszú időt vett igénybe. Mindeközben a tragédia körülményeinek teljes körű kivizsgálása és a felelősök megállapítását célzó büntetőper sem zárult még le.

„A Groupama Biztosító a fentieket figyelembe véve nem szerette volna megvárni a bírósági eljárások akár évek múlva várható befejezését, ezért mindent megtett a kártérítések mielőbbi kifizetése érdekében. Az ügyfelekkel történt egyeztetések eredményeként csaknem minden érintettel megállapodás született. A biztosítótársaság bízik abban, hogy a néhány hiányzó megállapodás is rövid időn belül aláírásra kerülhet” – írták.

Borítókép: Varga János börtönőrök gyűrűjében, háttal az áldozatok hozzátartozóinak, akikkel nem mert szembenézni (Fotó: Bors/Végh István)