Elítélték a veronai busztragédia magyar sofőrjét

Varga János buszvezető bűnös 18 ember halálában, ezért 12 év szabadságvesztést kapott első fokon.

Verona, 2017. január 21. Az olasz rendőrség által közzétett felvételen a magyar diákokat szállító, kiégett autóbusz az olaszországi A4-es autópályán egy veronai csomópontnál 2017. január 21-én. A Franciaországból hazafelé tartó busz balesetében tizenhat középiskolás diák életét vesztette, a sérültek száma 39. (MTI/EPA) Fotó: POLIZIA DI STATO / HANDOUT

A maximálisan kiszabható 12 év szabadságvesztést rótta ki pénteken a veronai bíróság elsőfokú ítéletében Varga János autóbusz-vezetőre a 2017-es, 18 magyar halálos áldozatot követelő busztragédia ügyében.

Az elsőfokú döntés ellen a magyar vádlott mindkét ügyvédje fellebbezett, ám az az olasz jogrend szerint nincs halasztó hatállyal; olasz jogsegély alapján a magyar rendőrök várhatóan elő fogják állítani a sofőrt, aki egyetlen veronai tárgyaláson sem vett részt.

Emlékezetes, az olaszországi Verona közelében 2017. január 20-án éjjel 17-en vesztették életüket, amikor a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjait és tanárait a franciaországi sítáborból hazaszállító busz balesetet szenvedett. A jármű nekicsapódott a sztrádakorlátnak, majd onnan egy felüljáró pillérének, és összeroncsolódott, majd kigyulladt. A buszon 56-an utaztak, 43 gyermek, 11 felnőtt és a két sofőr. Egy súlyosan megégett sérült Budapesten, a Honvédkórházban halt bele a sérüléseibe.

Az olasz államügyész hat ember ellen emelt vádat, és Varga Jánosra 18 év szabadságvesztést kért, ám a gépkocsivezető úgynevezett rövidített eljárást kért, ami az olasz jogrend szerint azt jelentette, hogy a maximálisan indítványozott 18 év helyett maximum 12 évet szabhat ki a bíróság.

A vád szerint Varga János gépjárművezető elaludt a tragédia előtti pillanatokban, ám a katasztrófához hozzájárult emellett az autópálya nem megfelelő kivitelezése és karbantartása is. Így Varga János mellett az autópálya üzemeltetőjének két szakemberét, Alberto Brenteganit, az A4 Brescia–Padova sztrádaszakasz mérnökét, Giovanni Luigi Da Riost, az A4-es sztráda központi szakaszának és a biztonsági elemek építését irányító műszaki hivatal vezetőjét, valamint három további mérnököt, Michele De Giesit, Maria Pia Gulit és Enzo Samarellit vádolták meg – ők mindhárman a biztonsági korlátok tesztelését is végezték 1993-ban az Anas nevű cégtől. Az ügyészség szerint Da Rios jóváhagyta és elfogadta a biztonsági korlátok projektjét. Giesi, Guli és Samarelli nem tett semmit azért, hogy a sztráda biztonsági elemei megfelelők legyenek, Brentegani pedig nem ellenőrizte a joghatósága alá tartozó úthálózat mentén a biztonsági elemek hatékonyságát.

Miután a per olasz vádlottjai nem éltek a rövidített bírósági eljárás előnyeivel, így ügyükben a bizonyítási eljárás december 15-én egy másik bíró előtt kezdődik meg.

Szakértői megállapítások szerint a gépjárművezető elalvása mellett több tényező – akadály – egymás utáni, illetve együttes hatása vezetett a kisebb baleset helyett tragédiához.

Az ütközés közelében, az autópálya szalagkorlátja mögött hatvan-hetven centiméterre, a korlát biztonsági zónájában egy „oszloptartó konzolt” hagytak ott, miután az oszlopot korábban eltávolították. A konzolból kiálló 15 centiméteres acélcsavarok okozták a sofőr elalvása miatt irányíthatatlanná vált busz jobb első kerekének durrdefektjét. A második akadályt a konzoltól a felüljáró irányában lévő „élő” villanyoszlop jelentette. Ez az oszlop a korlát biztonsági mozgásterében, szabálytalan helyen volt. A sodródó autóbusz kidöntötte a villanyoszlopot, amelyben az áram alatt lévő elektromos kábelek szétszakadtak, szikrát okozva, meggyújtva a busz szétnyíló üzemanyagtartályaiból kiömlő gázolajat.

Azaz nem a felüljáró oszlopának ütközve tört ki a tűzvész, hanem még korábban. Időközben a szalagkorlát alsó összekötő eleme levált, a szalagkorlát egyébként sem megfelelő visszatartási képessége tovább romlott. A negyedik akadályt a hídpillér közelsége jelentette. Az pedig elképesztő hiányosság volt, hogy a korlátrendszer a hídpillérre támaszkodott, nem előtte haladt el, így a sodródó és kigyulladó járművet egyenesen a pillérnek vezette, ezzel súlyosbítva a tragédiát. A megállapított hibák egyértelműen az autópálya kivitelezése, karbantartása, üzemeltetése közben történt mulasztásokra vezethetők vissza. A szakértői véleményről itt olvashatnak.

A közelmúltban számoltunk be arról, hogy a busztragédia miatt a biztosító milliárdos kártérítést fizet az áldozatok hozzátartozóinak.