Székely János: Európának a háború után újra kell építenie kapcsolatait

A Szombathelyi Egyházmegye megyéspüspöke úgy látja, a háború után ukrán részről elengedhetetlen a múlttal való őszinte, nem egyoldalú szembenézés. A mandinernek adott interjújában szó esett az orosz–ukrán háborúhoz vezető okokról, valamint a kárpátaljai magyarok helyzetéről is.

– Európa számára a háború mielőbbi befejezése, a háború után pedig mind Ukrajnával, mind Oroszországgal a kapcsolatok újraépítése az elérendő cél – nyilatkozta a Mandinernek Székely János. A Szombathelyi egyházmegye püspöke szerint az oroszbarát ukrán elnökök megbuktatásának és a háború kirobbanásához vezető feszültség fokozásának egyik célja Oroszország és Európa egymással való szembeállítása, és ily módon a tengerentúli gazdasági és nagyhatalmi pozíciók erősítése volt.

Vallás és háború

A püspök elmondta, a háborút kirobbantó feszültség egyik alaptényezője az volt, hogy 2018. december 15-én – Porosenko nyugatbarát ukrán elnök erős háttértámogatásával – ukrán egyházi vezetők, akik addig a Moszkva alá tartozó ukrán ortodox érsekséghez tartoztak, egy Moszkvától független ortodox egyházat hoztak létre, amelyet 2019. január 5-én a konstantinápolyi pátriárka el is ismert önálló (autokefál) egyháznak. Jelenleg a Moszkva alá tartozó ukrán ortodox egyháznak mintegy 11 ezer, a függetlenné vált ukrán ortodox egyháznak pedig nagyjából 7 ezer temploma van. A szakadás előtti években igen sok ortodox papot megfigyeltek oroszbarát magatartásuk miatt, egyeseket be is börtönöztek. Mindezek azt mutatják Székely János szerint, hogy 

jelenleg az ortodox kereszténység nemigen tud a kiengesztelődés és a béke előmozdítója lenni Ukrajnában. 

Hozzátette, Ferenc pápa és a katolikus egyház sokfajta módon próbál tenni a békéért. − Imádságokkal, békefelhívásokkal, szimbolikus gesztusokkal (például a 2022-es nagypénteki keresztút 13 állomásánál egy orosz és egy ukrán asszony együtt vitte a keresztet), a közvetítés újra és újra felajánlásával igyekszik megállítani a vérontást és a pusztítást eddig sikertelenül. Magyarországon is több helyen – így például a Szent István-bazilika előtti téren – sokan újra és újra imádkoztak és imádkoznak a békéért. Hívok és bátorítok mindenkit, csatlakozzunk ezekhez az imádságokhoz! Kiáltsunk Istenhez a szív békéjéért, családjaink, hazánk, Ukrajna és az egész világ békéjéért! − mondta.

Fontos szembenézés 

A püspök szerint egy újjászülető Ukrajnában nagyon fontos lesz a múlttal való „őszinte, nem egyoldalú szembenézés, egy hiteles történelemkép kialakítása és oktatása az iskolákban, a nemzetiségi nyelvek, különösen is az orosz nyelv teljes jogú használatának biztosítása, a nemzetiségi nyelvű oktatás és kultúra támogatása”. − Nagyon fontos volna a két ortodox egyház közötti megegyezés is. Szükség lenne az ország orosz és ukrán népessége közötti kiengesztelődés nagy, szimbolikus gesztusaira. Minden bizonnyal hosszú évtizedeket igénylő gyógyulási folyamatok ezek − jelentette ki. 

Székely János több ízben járt és szolgált Kárpátalján.

Elmondta, a kárpátaljai magyarság hite, vendégszeretete, jósága mindig megrendítette. − A kis közösségek rendkívül szoros kötelékekkel kapcsolódtak össze, igyekeztek segíteni a rászorulókon, az egyedül maradt időseken. Öröm volt ezt látni. Jelenleg nagy nehézségek vannak ott, és jelentős az elvándorlás. Sok helyen már csak az idősek maradtak otthon, a fiatalok Magyarországra vagy még nyugatabbra vándoroltak ki. Adjunk meg minden lehetséges segítséget a maroknyi megmaradt közösségeknek, hogy a háború okozta nélkülözéseket átvészeljék, a náluk menedéket talált családokat segíteni tudják, hogy megőrizhessék anyanyelvüket és őseik hitét! − zárta gondolatait a püspök.

Borítókép: Székely János (Fotó: Magyar Nemzet)