Több fideszes kerület is megtartaná a szakrendelőjét

Az ellenzéki vezetésű kerületek mellett, Belváros-Lipótváros, a Kertváros, Budafok-Tétény és Csepel vezetése sem támogatja a szakrendelők állami fenntartásba vételét. Az önkormányzatoknak a hét végéig kell nyilatkozniuk a szakrendelők sorsáról. A lapunknak nyilatkozó fideszes kerületek polgármesterei azonban a járóbeteg-szakellátás magas színvonalú működését továbbra is az önkormányzat fenntartásban látják biztosítottnak.

Budapest, 2021. december 20. Borbély Lénárd, Csepel polgármestere (k) megtekint egy szívultrahang-berendezést a csepeli önkormányzat sajtótájékoztatóján a Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat nagy értékû orvostechnikai eszközbeszerzése kapcsán 2021. december 20-án. Képalkotó diagnosztikai berendezéseket (ultrahangkészülékeket, digitális röntgent, digitális mammográfot) kapott az Egészségügyi Szolgálat az Egészséges Budapest Program (EBP) forrásaiból 278 millió forint értékben. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

Hétvégéig kell nyilatkozniuk az önkormányzatoknak arról, hogy állami kézbe adják-e a szakrendelőiket – derül ki az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) polgármestereknek küldött levélből. A Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében a fővárosi kerületek saját hatáskörben dönthetnek a szakrendelők sorsáról, lapunk azonban úgy tudja, nemcsak az ellenzéki, hanem négy fideszes vezetésű budapesti önkormányzat sem támogatja a szakrendelők állami fenntartásba adását. 

Budafok-Tétény önkormányzatának képviselő-testülete például még tavaly decemberben egyhangúlag döntött arról, hogy meg kívánja tartani a kerületi járóbeteg-szakellátás működtetésének a jogát, amit a közelmúltban már számos többletkötelezettség-vállalásával, és az elmúlt hat évben közel 3,5 milliárd többletráfordítással bizonyított

– olvasható a helyi közgyűlés által elfogadott határozatban. 

A XXII. kerülethez hasonlóan Belváros-Lipótváros, Csepel és a XVI. kerület (Kertváros) polgármestere is a szakrendelők megtartása mellett érvel. 

Meggyőződésem, hogy minden település, kerület egyedi, más-más igényekkel, más-más kihívásokkal. A jogi környezet változása éppen ezért lehet az országon belül az egyik település, kerület számára könnyebbség – akár költségvetési, akár feladatellátási szempontból –, a másik részéről azonban bevált és jól működő az eddigi gyakorlat. A helyi sajátosságok figyelembevétele kívánatos, hiszen az egyes települések, kerületek ügyeiben a helyi önkormányzatok rendelkeznek a legalaposabb ismerettel, tapasztalattal

– nyilatkozta lapunknak az V. kerület polgármestere, aki a lakosság érdekeit szem előtt tartva, a járóbeteg-szakellátás magas színvonalú működését a továbbiakban is az önkormányzat fenntartásban látja biztosítottnak.

Szentgyörgyvölgyi Péter kiemelte azt is, hogy önkormányzatuk 2013 óta és azt megelőzően is a járóbeteg-szakellátás szakmai és tárgyi feltételeit maximálisan megteremtette. Mint mondta, országosan elsők között döntöttek a CT és MR lehetőség hozzájutásának kialakításáról, amely vizsgálatokat a belvárosiak részére helyben, soron kívül, ingyenesen biztosítják. A mai napig is folyamatosan korszerűsítik és bővítik a szakrendelő műszerezettségét, eszközparkját. Ezenfelül a Belváros Önkormányzata önként vállalt feladatként számos olyan lakossági támogatást is nyújt, amelyek biztosítása szintén a Budapestért díjjal jutalmazott Belváros-Lipótváros Egészségügyi Szolgálaton (BLESZ) keresztül valósul meg. Ilyen például a gyermekek ajánlott védőoltásainak, a 0–18 éves korosztály HPV elleni vakcinájának és a súlyos allergiás reakció esetén (pl.: élelmiszer, gyógyszer, rovarcsípés által okozott) életmentő adrenalin injekciójának, valamint az időskori tüdőgyulladás elleni oltás költségének az átvállalása. Az önkormányzat és a BLESZ között e tekintetben is kiváló az együttműködés, amelyet változatlanul szeretnének fenntartani – szögezte le.

A Kertváros vezetése szintén ellenzi a szakrendelők állami kézbe vételét. Kovács Péter szerint a XVI. kerületi szakrendelő – amelyre évente több száz millió forintot fordítanak – magasabb színvonalon működik mint az átlag, és nem szeretnék, ha a kertvárosiak az állami átvétel során rosszabb helyzetbe kerülnének, mint amilyenben jelenleg vannak. Beszélt arról is, hogy

a kerületi önkormányzat –, kertvárosi konzultáció formájában – még 2020-ban kikérte a lakók véleményét az állami átadásról, és a válaszadók 92,7 százaléka úgy vélekedett, hogy továbbra is önkormányzati kézben szeretnék tartani a szakrendelőt. A polgármester kiemelte azt is, hogy Egészségügyi és Szociális Bizottság egyhangúlag fogadta el a szakrendelő megtartásával kapcsolatos javaslatát, és úgy véli, hogy a mai képviselő-testületi ülésen is – ahol tiltakozásukat fejezik ki – hasonlóan fognak dönteni.

Csepel polgármestere szintén bízik abban, hogy a képviselő-testület a szakrendelő megtartása mellett dönt. Borbély Lénárd emlékeztetett: annak idején, amikor lehetőség nyílt arra, hogy a szakrendelő üzemeltetése az állam hatáskörébe kerüljön, a képviselő-testület az intézet megtartása mellett döntött.

A polgármester ezért jó esélyt lát arra, hogy a képviselő-testület áprilisi ülésén a többség szintén ezt az álláspontot fogja képviselni. Borbély Lénárd ugyanakkor kiemelte: tisztában van vele, hogy a szakrendelő finanszírozása komoly kiadást és ráfordítást jelent az önkormányzat bevételeiből, így azonban a kerület életéhez tudják igazítani a működését.

Mint ismert, az egészségügyi ellátórendszer átalakításának részeként 2023. július 1-jétől sor kerülne a javarészt önkormányzati tulajdonú járóbeteg-szakellátók állami fenntartásba helyezésére. Ennek megalapozására az Országos Kórházi Főigazgatóság most átfogó felmérést végez 136 szolgáltatónál, ami kiterjed a vagyonelemekre, a személyi állományra, a megkötött szerződésekre és a kötelezettségvállalásokra is. A javaslat szerint a szakrendelők állami átvétele lehetőséget jelentene a járóbeteg-szakellátási feladatok hatékonyságának növelésére, a betegutak egységesítésére, valamint a várakozási idők rövidítésére is.