Kövér László: Szembefordítják egymással a hitet és az észt, emiatt a keresztény egyházak ostrom alatt állnak

A hit és az ész harmóniájának helyreállítását nevezte az oktatás és az egyházak legfontosabb, XXI. századi közös feladatának az Országgyűlés elnöke csütörtökön a Károli Gáspár Református Egyetem alapításának harmincadik évfordulója alkalmából rendezett konferencián a parlament felsőházi termében.

Budapest, 2023. október 12. Kövér László, az Országgyûlés elnöke beszédet mond a Károli Gáspár Református Egyetem alapításának 30. évfordulója alkalmából rendezett konferencián az Országház Felsõházi termében 2023. október 12-én. MTI/Soós Lajos Fotó: Soós Lajos

A nemzetek ajtaján egyre hangosabban dörömbölő politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális vagy akár környezetvédelmi gondokat a hit és az ész harmóniájának helyreállítása nélkül esélytelen megoldani a nyugati világban – jelentette ki Kövér László.

A házelnök a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) alapításának harmincadik évfordulója alkalmából rendezett konferencián a parlament felsőházi termében úgy értékelt, hogy a törekvés a hit és az ész szembefordítására nem valamiféle korszellem „fátumként ránk nehezedő terhe”, hanem „nyers hatalmi törekvések” eredménye. 

Rámutatott:

az Európát politikai, gazdasági és pénzügyi értelemben uralni akaró erőcsoportoknak mindenekelőtt mentális értelemben kell hatalmuk alá gyűrniük az európai embereket, ezért akarják elvágni őket minden transzcendens kapcsolatától. 

Ezért áll napjainkban a keresztény egyház folyamatos pszichológiai és politikai ostrom alatt Európában, és ezért akarják az európai oktatási rendszert és az egyetemeket az úgynevezett progresszív ideológia által meghatározott politikai hatalom eszközeivé alakítani – tette hozzá.

Fotó: MTI/Soós Lajos

A házelnök szerint a minden bizonyosságától megfosztott ember először bizonytalanságba, majd félelembe, magányba és kétségbeesésbe sodródik, végül tehetetlenül megadja magát azoknak, akik a jövőben a történelem során korábban megismert minden totalitárius ideológiai diktatúránál embertelenebb technológiai diktatúra alá akarják hajtani. Ez a XXI. században az európai emberekre leselkedő legnagyobb veszély – jelentette ki a házelnök.

Kövér László szólt arról is: számunkra, magyarok számára büszkeség és önbizalom forrása, hogy több mint ezer esztendeje önmagunk keresztény lelkét megőrizve, erőnkön felül tudtunk és tudunk hozzájárulni az európai lélek védelméhez, a hit és az ész harmóniájának fenntartásához.

Földrajzi és történelmi adottságaink okán több mint ezer esztendeje világvallások és világbirodalmak ütközőpontjában élve úgy tudtuk megőrizni önmagunkat, hogy hallani és hallgatni akartuk Istent

– mondta a házelnök. Hozzátette: a reformációnak és a Biblia-fordító Károli Gáspárnak köszönhetően pedig anyanyelvünkön, magyarul hallgathatjuk és hirdethetjük Isten igéjét. 

Meglátása szerint ez az egyik titka a magyar nemzet megmaradásának a történelem forgatagában.

– Mindezért örök tisztelet jár Károli Gáspárnak, és köszönet mindazoknak, akik éltetik az ő szellemi hagyatékát – hangsúlyozta.

Balog Zoltán református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a református egyetem feladataként jelölte meg, hogy „megkínálja" hallgatóit és oktatóit a „Krisztusban fogant élet" megismerésével.

– Ez az élet benne van és benne lehet mindenben, a keresztény tudományok magasabb rendű hivatása pedig éppen az, hogy minden tudományban keresse és felmutassa ezt az életet, a természet szépségében és a természettudományokban ugyanúgy, mint a szellemtudományokban – tette hozzá Balog Zoltán. Kiemelte:

a keresztény igazságok akkor életigazságok, ha vannak, akik élik őket.

Ezt az életet élték az első tanítványok, az egyházatyák, a reformátorok és a huszadik század vértanú keresztényei. A kereszténység jövőjét illetően pedig az lesz a meghatározó, hogy milyen mértékben és nyomatékkal sikerül a keresztény közösségeknek Jézus Krisztus üzenetét valódi életprogramként közvetíteni a világnak – mondta, hozzátéve, hogy ez a tudományok eszközeivel is lehetséges.

Balog Zoltán hálát adott azért, hogy 30 évvel ezelőtt is voltak, akik keresték az igazságot, az élet útját. Kiemelte Hegedűs Loránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület akkori püspökének szerepét, akinek hitben fogadott döntése sokak ellenállását győzte le, sokakat győzött meg ennek a döntésnek az értelméről.

Balog Zoltán református püspök és Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek köszöntőjében mindannyiunk közös ügyének nevezte a világi tudományok hívő oktatását és kutatását, hozzátéve, ez a feladat rendkívüli kihívás elé állítja az egyetemek egész közösségét. A bíboros kitért arra: a magyarországi egyházi egyetemek helyzete különleges, nemzetközi viszonylatban párját ritkítja, hogy a felekezetileg elkötelezett egyetemek közszolgálati intézményként, állami finanszírozásban működnek. Megjegyezte:

a magyar társadalom anyagi teherbíró képessége korlátozott, így jelentős méretű és költségigényű egyetem magánerőből aligha lenne fenntartható.

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára kiemelte: a 30 éve alapított KRE méltó módon illeszkedik a híres történelmi múlttal rendelkező református  iskolák sorába. Jelezte, az egyetem küldetéséhez, ahogy eddig, ezután is minden támogatást megad a kormány. – Biztosítják a forrásokat a campus fejlesztéséhez – ígérte, mert tudják, hogy az épülő és megújuló falak között érték születik, az egész nemzet megerősödését szolgáló tudás – tette hozzá az államtitkár.

Borítókép: Kövér László (Fotó: MTI/Soós Lajos)