Lázba hozták a tömeget a Deák téren szállingózó ezresek, szakember fejtette meg, miért

Vírusként terjedt a hír a sajtóban, hogy szombat délután a Deák Ferenc téren rengeteg fiatal gyűlt össze, hogy összegyűjtsenek kétmillió forintot, amelyet influenszerek szórtak le egy épület tetejéről. Komolyabb baleset nem történt, de egy lány rosszul lett a tömegben. És hogy miért gyűlik össze rengeteg fiatal, hogy megkaparintson néhány ezer forintot? A szakértő elmondja.

Fiatalok kapkodnak az ezer forintos bankók után a Deák Ferenc téren április 13-án, szombat délután. Fotó: 444 youtube csatorna

Katona Katalin részletezte, az influenszerek terméket értékesítenek, és ezen a ponton érdemes szemügyre venni, hogy kik követik őket. 

Szinte kizárólag fiatalok, sőt gyerekek, akiknek az identitásuk és emiatt az ítélőképességük is még fejletlen. Ők nagyon is a valahova tartozás érzését várják az influenszerek iránti rajongástól, az általuk forgalmazott termékek megvásárlásától.

Felhívja a figyelmet azonban arra, hogy ez egy nagyon egyoldalú kapcsolat, szaknyelven paraszociális kapcsolatnak nevezik a jelenséget. Bővebben kifejtve, 

egy nem kölcsönösségen alapuló, egyoldalú érzelmi kötődés egy felhasználó részéről egy médiaszemélyiség felé, akit csak az online téren keresztül ismerhet a rajongó. Magyarul ez egy kapcsolat illúzióját adja.

Közben az influenszerek komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy minél közvetlenebbnek éreztessék ezt az egyoldalú kapcsolatot, például bepillantást engednek az életükbe. A bökkenő azonban az, hogy 

a valahova tartozás, az exkluzivitás, a VIP-tagság élményét – vagy inkább annak az illúzióját – igazából az általuk forgalmazott termék megvásárlásával vagy az eszméikkel való azonosulással lehet elérni.

A központ vezetője azonban figyelmeztetett, az influenszerek fő célja az anyagi haszonszerzés, a saját jólétük növelése, miközben teljes autonómiát élveznek, nem kell megfelelniük elvárásoknak. – A hírveréssel, a vásárlásokkal, a megosztásokkal pedig indirekten is normalizáljuk azt, hogy a gátlástalan viselkedésnek helye van a társadalomban. Nem igazán kérdezi meg senki, hogy hol húzódik a felelősségük mondjuk az értékek képviseletében vagy akár egy ilyen tömegpszichózis esetén előforduló sérülés kezelésében – fejtegette az okleveles pszichológus. Kiemelte,

ezt a manipulatív viselkedést egy ügyes húzással átnevezik menőségnek.

Továbbá szavai szerint komoly veszélyt jelent, hogy a fiatalok azt tanulják meg a felfuttatott influenszerek példáján, hogy a hétköznapi munka értéktelen, ugyanis azt a jólétet, amiről ezek a bemutatók szólnak, valójában csak a társadalom egy igen szűk rétege élvezheti. 

A fiatalok emiatt tehetetlenséget élhetnek meg, hogy ők ezt nem tudják megteremteni. Értéktelennek érezhetik magukat, amiért nem birtokolhatják ezeket a javakat. De ne bagatellizáljuk el azt sem, hogy azt a következtetést vonják le: a feljogosítottság, mások kihasználása, a gátlástalan viselkedés az érvényesülés egyetlen módja. Már csak azért is, mert senki nem mondja, hogy ez így nincs rendben.

Pontosan ezért a családnak, a kortárs közösségeket ismerős pedagógusoknak, edzőknek hatalmas feladata van. Hiszen az elmagányosodás, az elidegenedés létező jelenség, ne becsüljük alá ennek a jelentőségét – szögezte le Katona Katalin. 

Példának hozott egy 2015-ös felmérést, amely szerint egy átlagos magyar családban a szülő napi hét perc minőségi időt tölt a gyerekével, miközben a szülő felelőssége felkészíteni a gyermeket a kritikus gondolkodásra. A szülői gondoskodás kiemelt jelentőségű ma olyan téren, hogy a gyerekére kíváncsi legyen, vegye komolyan a kérdéseit, bizonytalanságait. 

A szülőknek azt javasolta a központ vezetője, hogy hallgassák meg a gyerekeket, hogy miért tartják érdekesnek az adott influenszert, segítsenek nekik támpontot találni a valóság és a manipulatív tartalmak között, magyarázzák el a pénz értékét, a munka fontosságát, az egymás felé mutatott empatikus viselkedés létjogosultságát, és hogy mitől is lesz igazán értékes ember valaki.