Róka fogta csuka helyzet Budapesten: mi várható a közgyűlésben?

Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint a választás után érdekes szövetségek köttethetnek a Fővárosi Közgyűlésben.

Voks 24 - A DK, az MSZP és a Párbeszéd eredményvárója Fotó: Szigetváry Zsolt

A szavazatok megszámlálása után a közgyűlési erőviszonyok a következőképp alakulnak: a tíz budapesti listából az első helyet a Fidesz–KDNP szerezte meg. A Tisza Párt a második, míg a Párbeszéd–Zöldek–DK–MSZP a harmadik a sorban. A mandátumszerzési küszöböt összesen öt lista lépte át: az előbb említetteken túl az MKKP és a Vitézy Dáviddal Budapestért–LMP–Zöldek is. 

Mindez azonban egy róka fogta csuka helyzetet teremthet Budapesten Tóth Erik szerint.

A Fidesz–KDNP és a Tisza 10-10 mandátumot, a DK által vezetett lista 6 helyet szerzett, az MKKP és a Vitézy fémjelezte listák 3-3 mandátumot. A 2019–2024 közötti ciklusban az ellenzéki összefogás polgármesterei a közgyűlésben összezártak a főbb kérdések mentén, de ez az időszak 2024 őszétől lezárulhat

– jelentette ki az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója. 

 

Hozzátette: azt, hogy melyik baloldali párt kivel játszhat össze, a korábbi nyilatkozatokból lehet csupán sejteni. Bár Gyurcsány Ferenc hol szentségeli, hol magához próbálja édesgetni a Tisza Pártot, Tóth Erik szerint hosszú távon a DK vezetője az együttműködésre játszhat. Magyar Péter frakciója esetében a szakértő szerint az a kérdés, hogy mennyire lesz fegyelmezett és mennyire eseti jellegű az ő döntéshozataluk.

Ugyanakkor rámutatott, lehetetlen előre megmondani, hogy Magyar Péter pártja milyen elvek és elképzelések mentén fog politizálni a Fővárosi Közgyűlésben, ugyanis a Tisza Párt előnye eddig az volt a többi baloldali párthoz képest, hogy friss erőként azt mondtak, amit akartak, mindent elhitt nekik a saját, formálódó bázisuk. 

A Fővárosi Közgyűlésben azonban nem fognak tudni a „vezérszónokuk” hiányában kimaradni a döntéshozatalból. Miután parlamenten kívüli pártról beszélünk, az, hogy milyen képet alakítanak ki magukról a fővárosban, a közgyűlési munkájukon is múlik. Vagy a jövőbeni főpolgármester ellenzékeként, vagy a Fidesz–KDNP újdonsült politikai ellenfeleiként pozicionálhatják magukat

– jelentette ki Tóth Erik. Azt is kiemelte, Magyar Péter saját bevallása szerint nem fog ez beülni a fővárosi közgyűlésbe, ugyanakkor elképzelhető, hogy a maga helyett egy „helytartót” fog kinevezni.

Azzal kapcsolatban, hogy erősebb vagy gyengébb pozíciókkal rendelkeznek-e a kormánypártok a Fővárosi Közgyűlésben, a szakértő kifejtette: a közgyűlésben és országosan is a baloldal visszaszorulása érhető inkább tetten.

A most közös listán szereplő három baloldali párt összesen 14 helyet birtokolt, alacsony listás eredményük miatt ez a szám megfeleződött. A Fidesz–KDNP a korábbi 13 helyett pedig tíz közgyűlési tagot delegálhat. Történelmi távlatban nézve 2006 óta minden önkormányzati választás alkalmával a Fidesz–KDNP közgyűlési eredményei kimagaslóak: önállóan indulva egyetlen politikai erő sem tudta megelőzni 2006 és 2024 között

– emelte ki. A kormánypártok budapesti elnökével kapcsolatban elmondta, a választás után világossá vált Szentkirályi Alexandra pozíciója, akinek a feladata a következő öt évben egy működőképes alternatíva felmutatásáról fog szólni. 

Borítókép: Gyurcsány Ferenc (Fotó: MTI/Kovács Tamás)