Itt vannak a nemzeti konzultáció legfontosabb témái

Hétfőn hivatalosan is elindul a nemzeti konzultáció, amely Magyarország gazdasági jövőjéről és gazdaságpolitikájának alapjairól szól. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken bemutatta a kérdőíveket, és a magyar lakosság véleményét kérte, hogy a kormány az emberek megerősítésével indíthassa el a gazdasági semlegesség politikáját. Orbán szerint az ország „ki fog lőni”, amennyiben képes gyorsan alkalmazkodni és megtartani a gazdasági semlegességet a nemzetközi térben.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Magyarország számára fontos, hogy saját úton járó gazdaságpolitikát folytasson. Európának gyors alkalmazkodásra lenne szüksége, ám jelenleg „helyben jár”, ezért Magyarország a semleges gazdaságpolitika meghirdetésével és annak megerősítésével igyekszik előnyt szerezni – fogalmazott a Kossuth Rádióban adott interjújában a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint a gazdaságpolitikai irány az emberek megerősítésével lesz igazán eredményes, és ez Magyarország versenyelőnyét biztosíthatja. Az Origó most sorra veszi a konzultáció legfontosabb témáit

A nemzeti konzultáció során a kormány kérdéseket tesz fel a gazdasági függetlenség biztosításáról, illetve arról, hogy a magyar gazdaságpolitika képes legyen ellenállni az uniós és globális nyomásnak. Brüsszel az elmúlt években különböző kérdésekben igyekezett meghatározni Magyarország álláspontját, ám Orbán Viktor szerint a gazdasági ügyeket nem szabad ideológiai kérdésekkel befolyásolni. A semlegesség célja, hogy Magyarország mind keleti, mind nyugati irányba fenntarthassa kereskedelmi kapcsolatait, és így uniós átlag feletti növekedést érhessen el.

Konzultációs témák: adókedvezmény, nyugdíj és béremelés

A kérdőívek kitérnek többek között a családi adókedvezmény és a 13. havi nyugdíj fenntartására is. A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté elmondta, hogy a gazdasági növekedés, a bérek emelése, a vállalkozások támogatása és a fiatalok lakhatásának biztosítása is kiemelt figyelmet kap. Kocsis szerint Magyarország gazdasági semlegessége az alapja a családtámogatási rendszer fenntartásának, ami lehetőséget adna a családi adókedvezmények megduplázására és a 13. havi nyugdíj állandósítására.

A kormány emellett kérdést tesz fel arról is, hogy a béremelés hogyan támogatható. Kocsis Máté szerint reális cél, hogy a minimálbér rövid időn belül elérje a 400 ezer forintot, az átlagbér pedig elérje az egymillió forintot. A gazdaság előrehaladását támogatná a munkáltatókkal kötött új megállapodás, amely szerint a bérek évről évre kiszámíthatóan növekednének.

Fiatalok lakhatása és munkáshitel

A konzultáció egyik kiemelt pontja a fiatalok helyzetének javítása. A kérdések között szerepel a kamatmentes munkáshitel is, amely szabad felhasználást biztosítana azoknak a fiataloknak, akik munkát vállalnak. Emellett a kormány lakhatási programokat is támogatna, kedvezményes kamatozású, államilag támogatott hiteleket biztosítva az első lakáshoz jutáshoz. Kocsis szerint az elérhető lakhatási programok, például kollégiumok építése, szintén segíthet a fiatalok számára elérhetővé tenni a saját lakhatást.

A lakhatási kérdés mellett a családtámogatás is vitás kérdés a magyar belpolitikában. Kocsis kiemelte, hogy míg Brüsszel tömeges bevándorlással igyekszik megoldani a népesedési és munkaerőpiaci problémákat, Magyarország a családokat támogatná. A konzultáció során megkérdezik az emberek véleményét a családi adókedvezmények kibővítéséről, amely két lépcsőben megduplázódhatna.

A nemzeti konzultáció mint demokratikus eszköz

Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója a nemzeti konzultáció jelentőségét hangsúlyozva kijelentette, hogy ez egy gyorsan megvalósítható demokratikus eszköz, amely biztosítja, hogy a kormány az emberek támogatásával hozhasson döntéseket. Menczer elmondta, hogy a konzultációval a kormány közvetlen kapcsolatban áll a lakossággal, és nem pártpolitikai kérdéseket, hanem szakpolitikai kérdéseket tárgyal.

Pálfalvi Milán, a Nézőpont Intézet elemzője hozzátette, hogy a nemzeti konzultációval a kormány legitimitást szerez, amellyel határozottan léphet fel bel- és külpolitikai kérdésekben, például az uniós vitákban. Ez biztosítja a magyar szuverenitást, és lehetőséget ad a kormánynak, hogy a lakosság akarata alapján járjon el.

Brüsszel gazdasági nyomása

Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára kijelentette, hogy a szabad kereskedelem fenntartása mind a Nyugattal, mind a Kelettel elengedhetetlen a magyar gazdasági növekedés szempontjából. A konzultáció eredményeire támaszkodva a kormány megvédheti az uniós átlag feletti növekedést célzó politikáját.

A konzultáció kérdései között szerepel az is, hogy az emberek szerint szükség van-e többéves, előre kiszámítható béremelési programra, vagy a minimálbérről és szakmunkás minimálbérről a vállalatoknak kellene dönteniük.

Ügydöntő szerep és hatás

Pálfalvi Milán hangsúlyozta, hogy a nemzeti konzultáció során az emberek ügydöntő szerepet kapnak, mivel a kérdőívre adott válaszaik egyes esetekben népszavazássá, vagy törvényi alapokká válnak. Ez egy intézményesített politikai kérdőív, amely az emberek mindennapjait érintő kérdésekről ad választ, és többek között a családok támogatása, a bevándorlás és a gazdasági kérdések terén alapvető döntésekhez vezethet.

Orbán Viktor és a kormány úgy látják, hogy a nemzeti konzultációk során megfogalmazott vélemények egyértelműen tükrözik a magyar emberek akaratát, így a kormány felhatalmazást kap arra, hogy szuverén módon képviselje az ország érdekeit, és megfelelő lépéseket tegyen a gazdasági semlegesség politikájának biztosítása érdekében.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)