Az egészségügyi államtitkár az alábbi kérdésekkel folytatta a bejegyzését:
Komolyan gondoltad, hogy te akarsz bárkit is járványkezelésből kioktatni? Te, aki örökké csak kényelmes, zsíros állami állásokban tengetted a VIP-imádó életedet és felvettél vagy 250 millió forintot kormányzati helyeken?
Mit tettél le eddig azt asztalra, hogy most felkenve érzed magad az ítélkezésre? A baj idején nem láttunk. Most meg idejössz hazudozni?
Hol voltál te akkor, amikor én frontkórházat vezettem – számos kiváló orvoskollégám tudására támaszkodva – a Covid alatt?
Hol voltál, amikor aki élt és mozgott hajnaltól késő estig dolgozott, hogy időben tudjuk fogadni a betegeket a Kútvölgyi karantén kórházban?
Hol voltál, amikor a melósokkal cipeltük az ágyat, vittük az éjjeliszekrényt, amikor szerveztük a takarítást, alakítottuk ki a zsilip tereket, szereltük fel a fertőtlenítő tartályokat?
Mit csináltál a harmadik járványhullám idején?
Milyen „felelősségteljes” állásban tengődtél, amikor nekem a kórházigazgatókkal és a mentősökkel folyamatosan egyeztetve óráról órára kellett döntenem arról, melyik kórházba vigye a mentő a súlyos állapotú beteget, hogy elkerüljük az intenzív osztályok túlterhelését?
Amíg te a Diákhitel Központban havi 5 millióért hajtottad a gyakornok lányokat és osztottad az ingyenpénzt a tesódnak meg a haveroknak, addig a magyar egészségügy legnagyszerűbb szakemberei dolgoztak éjt nappallá téve, hogy a kiváló magyar orvosokkal és szakdolgozókkal közösen úrrá legyünk a járványon! Irányították a védekezést, tájékoztatták az embereket, kutatták a leghatékonyabb terápiát, megszervezték Európa legsikeresebb oltási programját!
– írta Takács Péter, majd hozzátette:
– Péter! Mit gondolsz, hol vagy te ezekhez az emberekhez képest? Te akarsz ítéletet mondani bármely orvosról vagy épp Müller Cecíliáról, Merkely Béla professzor úrról vagy éppen Győrfi Paliról? Ez valami vicc?!
Az egészségügyi államtitkár Dr. Kulja Andrásnak is üzent, íme:
– Abba most nem is mennék bele, hogy nemrég még te is büszkén feszítettél a tiszti főorvos asszony mellett és dicsérted az általuk végzett szakmai munkát... Tőled, akit – mint hallottuk – azzal nyomorított meg az ördögi rendszer, hogy kórházigazgatód javaslatára pro urbe díjat kaptál, csak ennyit kérdeznék:
Mondd csak, milyen érzés orvosként, hogy egy közepesnél kicsit gyengébb képességű fickó agyhalottnak nevez? Nem megalázó ez egy csöppet? Hm? Vagy van az a brüsszeli pénz, amiért érdemes bevállalni egy kis megaláztatást?
U.i.: A Tisza Pártra jellemző, ezúttal személyemet érintő ordas hazugságaitokkal kapcsolatban pedig feljelentést teszek. (Bár tudom, hogy ezúttal is a mentelmi joggal fogtok takarózni...) – zárta a bejegyzését Takács Péter.
