Nem fogok mindent elmondani, mert akkor megbukunk – Nagyon sokan rosszul járhatnak a vagyonadóval, amit Magyar Péter kezdettől hangoztat

Térségünk legdurvább vagyonadóját vezetné be az a hatszáz oldalas megszorítócsomag, amelyet a Tisza Pártnak készítettek. A javaslat könnyen kiforgathatná a zsebét a középosztály egy részének és a hazai középvállalkozóknak. A Tisza hiába próbálja tagadni, a vagyonadó ügyében teljes a lebukásuk. Hogy miért, azt részleteiben is bemutatjuk a tiszás önleleplező nyilatkozatokkal foglalkozó cikksorozatunk mostani darabjában.

Magyar Péter és Kapitány István Fotó: Facebook

Van a Tisza Pártnak készült, és novemberben nyilvánosságra került megszorítócsomagban több olyan pont, ami hatalmas kártételekkel fenyeget. Akadnak benne olyan javaslatok is, amelyekről borítékolható, hogy a mostani magyar viszonyok között nem fognak beválni. És találhatók olyan elképzelések, amelyek mindkét csoportba beillenek – éppen ilyen a tervezetben szereplő vagyonadó, amelyről messziről látszik, hogy kudarcba fog fulladni, emiatt pedig iszonyú következményekkel fenyeget. Ezeket – a Világgazdaság tavaly novemberi elemző cikke alapján – most be is mutatjuk.

Beindul az adóprés

A Tisza Párnak készült megszorítócsomag azt tartalmazza, hogy 500 millió forint felett bevezetnék a vagyonadót, ráadásul brutális, 6,5 százalékos kulccsal. A tervezethez csatolt példaszámításokból ugyan arra lehet következtetni, hogy érvényesülne valamiféle lépcsőzetesség, de a teher ezzel együtt is nagy lenne. Vagyonadó terhelné a hazai és az unióban tartott vagyonelemeket, így adót kellene fizetni az ingatlanok, az értékpapírok, a befektetések, az üzletrészek és a 800 ezer forintnál értékesebb műtárgyak után. Emellett megadóztatnák az EU-n kívül tartott ingatlanokat, üzletrészeket és befektetéseket is: itt a szabályok némileg eltérnek, az adó az első év után kisebb lenne.

A vagyonadó esetében általában az a legfontosabb kérdés, hogy ki és miként értékeli fel a vagyont. A Tiszának készült tervezet ennek kapcsán annyit árul el, hogy az ingatlanok értékét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) állapítaná meg. Valószínűleg országosan, minden ingatlanra kiterjedően. Fontos eleme a megszorítócsomagnak, hogy ha valaki valamely vagyonát eltitkolná, 400 százalékos mulasztási bírságot kellene fizetnie. A legárulkodóbb részlet azonban az, hogy mennyit remélnek a vagyonadóból. A belföldi és az uniós vagyonok után évi 600-800 milliárd forintot szedne be a Tiszának készült csomag, ehhez kapcsolódik 200-300 milliárd a másutt tartott vagyonok után.

A csomag készítői maguk írták le, hogy nagyobb kulcsot terveznek, mint bármely más vagyonadót alkalmazó ország. A kockázatokról szólva pedig megjegyezték, hogy felmerül a vagyonkimentés veszélye, aminek megelőzéséhez erős adóhatósági ellenőrzést tartanak szükségesnek. Vagyis ráküldenék a NAV-ot a társadalomra.

Veszély leselkedik a középosztályra 

A legnagyobb veszély ugyanakkor nem az, amivel a tiszás szakértők számoltak, hanem az, hogy kudarcba fullad a végrehajtás. Ami egyébként borítékolható. Az ingatlanok felmérése, a cégek értékének meghatározása, a külföldi vagyonok felkutatása, a pénzforgalom nyomon követése irdatlan feladatot jelentene a magyar adóhivatalnak. Ha pedig ezzel a NAV nem tudna megbirkózni, és nem folyna be a hatalmas bevétel, Magyar Péteréknek újra adót kellene emelniük. Akár úgy is, hogy az 500 milliós határt lejjebb viszik, vagy a kulcsot felemelik.

Ez alapján biztosnak látszik, hogy a középosztály és a közepes vállalkozások tulajdonosai rosszul járnának a Tiszának készült megszorítócsomag vagyonadójával.

Tagadni is kár

Elkötelezett tiszás olvasóink – már ha rászánták magukat a cikk elolvasására – biztosan felkiáltottak már, hogy ez nem is a párt elképzelése. És mondhatták – amiket Magyar Péter mondott a kiszivárgott csomag kapcsán –, hogy propaganda, hazugság meg mesterséges intelligencia. Ha mondták, akkor több okból sem volt igazuk. Egyrészt kellően igazoltuk már, hogy a csomag a Tiszának készült – ezt most nem ismételjük meg. Arra viszont – másrészt – részleteiben is kitérünk, hogy a vagyonadó a Tisza fő ígérete.

Magyar Péter kezdettől arról beszél, hogy visszaveszi a vagyont a „NER-esktől”, és bevezeti a vagyonadót. Tavaly augusztus végén elő is rukkolt a Tisza egy vagyonadó-koncepcióval, ennek legfontosabb pontja az volt, hogy az ötmilliárd forintnál nagyobb vagyonokra vetnék ki az új közterhet, amelynek mértéke 1 százalék lenne. Nem kellett sokat várni, és az összeghatár jelentősen csökkent. A Nemzet Hangja nevű pártszavazás október elsején elindított második körében a Tisza már arról (is) megkérdezte szimpatizánsait: akarják-e, hogy az egymilliárd forintos vagyonokra is kivessék majd a vagyonadót. A szavazók 96 százaléka akarta.

Aztán azonban – január végén – megszólalt Csercsa Balázs, a Tiszából kiugrott volt munkacsoport-vezető. Elmondta, hogy a vagyonadóról nagyon sok beszélgetés folyt a pártnak dolgozó szakértők között. – A legfőbb kérdés az volt – jegyezte meg –, hogy mennyi legyen az összeghatár. Csercsa elmondása szerint olyan elképzeléseket is hallott, hogy a határ ötszáz millió forint lehetne. Pontosan annyi, mint amennyi a Tiszának készült megszorítócsomagban áll. A volt munkacsoport-vezető megemlítette: egy budapesti ingatlan és egy autó ma már akkora értéket is képviselhet, amely reális közelségbe hozhatná bárki számára az 500 milliótól induló vagyonadót.