Ráadásul nyáron, a jelenleg hatályban lévő alaptörvény módosításakor a kormány rendkívül rövid időt biztosított a véleményezésre. Ezután Magyar Péter sikerként próbálta kommunikálni, hogy alig néhány nap alatt mindössze 23 ezer reakció érkezett a társadalmi egyeztetés során. Ezért messze nem elrugaszkodott az a gondolat, hogy egy új alkotmány megalkotása során csak elbábozza a Tisza a részvételiséget.
Ezen bukhat el Magyar Péter terve
Azonban a hatályos szabályok miatt egy komoly kockázata van Magyar Péter alkotmányozási terveinek. A miniszterelnök többször is beszélt arról, hogy az új alkotmányt népszavazásra bocsátanák, ami egy kétélű fegyver lehet a kormány számára. Ugyanis abban az esetben érvényes a népszavazás, ha az összes választópolgár legalább fele érvényesen szavazott, és akkor eredményes, ha az érvényesen szavazók több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
Az áprilisi választáson a szavazásra jogosultak száma 8,1 millió fő volt, így ahhoz, hogy egy népszavazás eredményes legyen, kicsivel több, mint 4 millió állampolgárnak kell az urnákhoz járulnia.
A választások során a Tisza 3,3 millió szavazatot gyűjtött, így önmagában a kormánypárti tábor nem lenne lég ahhoz, hogy érvényes legyen a népszavazás.
A múlt héten megjelent legfrissebb közvélemény-kutatás, a Závecz Research Intézet felmérése szerint a Tisza Párt 4,2 milliós táborából – figyelembe véve a részvételi hajlandóság mértékét – jelenleg 3,4 millió biztos szavazója lenne. Tehát a jelenlegi pártpreferenciákról szóló mérés mellett is valószínűtlen, hogy érvényes lenne az új alkotmányról szóló népszavazás, amennyiben azon csak a Tisza tábora vesz részt. Amennyiben a részvételiség csak üres mantra lesz a kormánypárt részéről, akkor a Fidesz és a Mi Hazánk könnyen lehet, hogy a népszavazás bojkottálásra szólíthatja fel a saját szavazóit. Ez pedig szintén kétségessé tenné, hogy érvényes legyen az új alkotmányról döntő referendum.
