Nemzetközi áttörést hozhat a magyar kutatás-fejlesztésben, hogy hazánkban nyitja meg első külföldi kampuszát a Fudan Egyetem.
A sanghaji központú csúcsegyetem 2024-es indítására a kormány régóta készül és sok pénzt is fordít, ám a baloldal a borítékolható tudományos és gazdasági előnyök ellenére újabb, összehangolt támadást indított a kampusznyitás ellen.
A Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program helyszínére tervezett egyetemről 2019 decemberében írt alá megállapodást Palkovics László innovációs miniszter, de ezt megelőzően Orbán Viktor miniszterelnök és Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke már 2014-ben megegyezett egy kínai-magyar egyetem itteni felállításáról.
Karácsonyék értetlenkedése
Ennek fényében különösen érdekes, hogy Karácsony Gergely a napokban azt írta a Facebookon: „megdöbbenéssel értesültek a sajtóhírekből, hogy a kormány, felülírva a korábbi közös döntéseiket, kínai óriásegyetemet építene Ferencvárosban”. A főpolgármester sérelmezi, hogy a Fudan a 10-12 ezer fős kollégiumi negyednek szánt, leendő Diákváros helyszínére települ. Szerinte a kormány a magyar diákok lakhatása helyett a kínaiak politikai, titkosszolgálati befolyásszerzését támogatja.
A Diákváros és a Fudan projekteket egymással igyekszik szembeállítani a ferencvárosi polgármester, Baranyi Krisztina is, aki szintén közösségi oldalán tiltakozott, azt hangoztatva, hogy se a magyar fiataloknak, se a városnak nem lesz haszna a kampuszból. Fekete-Győr András egyenesen úgy fogalmazott, hogy „Magyarország kínai és orosz kémek játszótere lett”.
Azonban a Fudan korántsem a Diákváros helyett épül, utóbbiról továbbra sem tett le a kormány, sőt, így lesz csak igazán egyetemi negyed a kijelölt területen.
Ezt magyarázta Gulyás Gergely miniszter is az eheti Kormányinfón, ahol kiemelte: a kínai egyetem éppen hogy értelmet ad a diákvárosnak. Szerinte a kollégiumi férőhelyek bővítése nem szembeállítható a magasan sorolt egyetem ideköltözésével, éppen ellenkezőleg: a diákszállás építése a Fudan beruházáshoz kacsolódóan új funkcióval ruházza fel a Nagyvásártelep műemléki védelem alatt álló épületegyüttesét.
Politikai oldalakon átívelő méltatás
Megkerestük a kritikák kapcsán az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM), amely ismét egyértelműsítette, hogy a Fudan megnyitása nagyon komoly tudománydiplomáciai siker. Hangsúlyozták, hogy
a tekintélyes nemzetközi rangsor, a QS World University Ranking szerint a világ 34. legjobb egyeteme, amely kimagasló kutatási teljesítménnyel büszkélkedhet, partnerei közé pedig olyan csúcsintézmények tartoznak, mint a világelső Massachusetts Institute of Technology (MIT) vagy a London School of Economics.
A szaktárca szerint hatalmas lehetőség a magyar és közép-európai fiatalok számára, hogy Budapesten, a világ legjobbjai közé tartozó csúcsegyetemen tanulhatnak. – A magyar és magyar-kínai kettős diplomát adó intézmény egyébként elsősorban gazdálkodástudományi, műszaki és orvosi képzéseket fog indítani.
Az új egyetem révén Magyarország regionális tudásközponttá válhat, ráadásul az intézmény munkahelyteremtő kínai beruházókat, valamint vállalati kutatás-fejlesztési központokat vonzhat hazánkba – mutatott rá az ITM.
Az oktatási és kutatási kapacitásokat egyébként a kínai fél biztosítja. A beruházásra a tervek szerint a magyar állam kicsit több, mint százmilliárd forintot biztosítana közvetlenül, míg a maradék több, mint 450 milliárdot Kína hitelezné.
Figyelemre méltó, hogy Karácsonyéknál még a baloldali sajtó egy része is árnyaltabban látja a Fudan Egyetem budapesti leányintézményének a megvalósulását.
A Telex.hu a CEU két oktatójával járta körbe a kérdést, s Bőgel György és Mátyás László egyebek mellett arról beszéltek a portálnak, hogy a „Fudan igencsak fajsúlyos intézmény, (…) a legjobbak között van a helye.” – Az új kampusz munkahelyeket teremt, a külföldi hallgatók tandíja devizabevételt jelent, hiszen kereskedelmi szempontból exportról van szó. Akadályozni kellene mindezekben? Nem kellene, mint ahogy másokat sem kellene gátolni, sőt, hívni kellene őket – fogalmaztak.
Ironikus, hogy Karácsonyék azon aggályát, hogy a diákváros helyett „kínai elit kampusz” épülne, éppen egy baloldali közszereplő, Konok Péter cáfolta,
aki a Kötöttfogás című, Youtube-on futó műsorban vélte úgy, hogy „ez az elit egyetem nem azt jelenti, hogy ott a kínai pártelit gyerekei tanulnak, hanem azt, hogy ez egy magas színvonalú egyetem, nehéz bekerülni, nehéz elvégezni”. Annak kapcsán, hogy az egyetem lenne a kínai titkosszolgálat ugródeszkája, a történész úgy fogalmazott: „ha kínai titkosszolgálat lennék, akkor biztos nem egy nagy »kínai egyetem« feliratot csinálnék, hogy ott fogom majd az odatévedő magyar hallgatókat beszipkázni, és kiképezni őket titkosügynöknek”. Szavai szerint „kevés annál kellemesebb dolog van, mint hogy egy nemzetközileg nagyon magasan jegyzett egyetem kerül Magyarországra”.
Gyurcsányéknak savanyú a szőlő
A baloldalnak az egyetem létesülése kapcsán megfogalmazott bírálatai valójában azt mutathatják, hogy savanyú a szőlő számukra. Ugyanis
Gyurcsány Ferenc Kínában tett, 2007-es kormányfői látogatásának eredményeit ismertetve Daróczi Dávid kormányszóvivő arról számolt be, hogy „egy olyan megállapodás körvonalazódik, hogy a kínai diákok magyarországi tanulási lehetőségéért cserébe kínai tőkéből Magyarországon építenének kollégiumot”.
