Az Alapjogokért Központ igazgatója szürreálisnak nevezte a magyar felsőoktatási törvény 2017-es módosításáról hozott európai bírósági ítélet indoklását. Szánthó Miklós, a központ igazgatója a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában szerdán közölte: az uniós bíróság „nyakatekert” indoklásában azt mondta ki, hogy a felsőoktatási szolgáltatások uniós térségen belüli áramlása valójában a kereskedelempolitika területére tartozik, és mint ilyen, uniós jog, így azt vizsgálhatja.
Megjegyezte, politikailag hasznos is lehet ez a döntés, mert azt bizonyíthatja, hogy az Európai Bíróság minden határt képes átlépni, ha a nyílt társadalom hálózat érdekeiről van szó. Szerinte a jogállamisági vita arról is szól, hogyan tudnak beavatkozni tagállami szuverenitásba, hogyan tudják erre a „fennkölt elvre hivatkozva” olyan területekre is kiterjeszteni az unió döntésalkotását, hatáskörét, amelyek eredetileg tagállami hatáskörök.
Ha ezt az ítélkezési gyakorlatot viszi tovább az (uniós) bíróság a jövőben, annak a tagállami szuverenitásra beláthatatlan következményei lesznek – jelentette ki.
Szánthó Miklós megjegyezte, hogy míg a Közép-európai Egyetem (CEU) amerikai képzése valóban kiköltözött Bécsbe, a CEU magyar képzése továbbra is Budapesten van.
Az Európai Bíróság keddi ítéletében az uniós joggal összeegyeztethetetlenek találta azokat a feltételeket, amelyeket az Országgyűlés a külföldi felsőoktatási intézmények tevékenységének magyarországi gyakorlásához szabott.
Kivételezett elbírálásban részesült a Soros-egyetem
Varga Judit szerint az Európai Bíróság a tegnapi ítéletében kettős mércét alkalmazott Soros György egyeteme, a CEU kapcsán, amikor az uniós jogot sértőnek nyilvánította a felsőoktatási törvény 2017-es módosítását. Az igazságügyi miniszter hangsúlyozta: a jogszabály azt hivatott biztosítani, hogy az adott felsőoktatási intézmény hallgatói valóban a várakozásaiknak megfelelő diplomát szerezhessenek.
– Elfogadhatatlannak tartjuk a kettős mércét, a jogszabályokat minden egyetemnek egyformán be kell tartania Magyarországon. Nem lehet olyan törvényt alkotni, amely a Soros-egyetemet előnyösebb helyzetbe hozza a magyar egyetemeknél – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter a távirati irodának az Európai Unió Bíróságának (EUB) a magyar felsőoktatási törvény 2017-es módosításával kapcsolatos, tegnap nyilvánosságra hozott ítélete után, amely szerint a lex CEU-ként elhíresült szabályozás sérti az uniós jogot.
A tárcavezető hozzátette: az EUB ítéletét Magyarország a magyar emberek érdekének megfelelően végre fogja hajtani. Egyúttal kiemelte, hogy a 2017-es szabályozás révén biztosítható, hogy az adott intézmény hallgatói valóban a várakozásaiknak megfelelő diplomát szerezhessenek. A miniszter azt is hozzátette, hogy a törvény tucatnyi, hazánkban működő külföldi felsőoktatási intézményt érint, de legtöbbjüknek nem jelentett gondot megfelelni ennek az elvárásnak. – A felsőoktatási intézmények megfelelő működése végső soron egy ország oktatási rendszerébe vetett bizalom, a felsőoktatási rendszer jó hírnevének a záloga, az annak eredményeként kiállított oklevél pedig ennek a megtestesítője. Nem postaláda-egyetemekre van szükség – hangsúlyozta Varga Judit.
