Benkő Tibor a NATO-tagállamok kétnapos védelmi miniszteri tanácskozását követően magyar újságíróknak nyilatkozva kiemelte, a Horvátországgal közösen aláírt levél alapján a részt vevő államok felajánlják a parancsnokság munkáját a NATO parancsnoki struktúrába, hozzájárulva ezzel a fennálló képességhiányhoz.
Elmondta azt is, hogy a német védelmi miniszter kezdeményezésére tartott kétoldalú megbeszélésén Annegret Kramp-Karrenbauer elismerően szólt a magyar honvédelmi és haderő fejlesztési programról. Kramp-Karrenbauer kiemelte, hogy olyan haderő épül Magyarországon, amely a térség meghatározó eleme lehet – tájékoztatott a miniszter.
Elmondta azt is, hogy egyetértési megállapodást írt alá Magyarország, Horvátország, Szlovákia és Szlovénia a különleges műveleti erők komponensparancsnokságának (R-SOCC) magyarországi létrehozásáról. A részt vevő országok katonainak különleges műveleti kiképzését, felkészítését szolgáló parancsnokság központja – amelyhez Ausztria is csatlakozni kíván – Szolnokon lesz. A parancsnokság létrehozása kiváló példája annak, hogy Magyarország meghatározó szerepet vállal abban, hogy a régió stabilitása, biztonsága és a béke megőrizhető legyen – közölte.
Benkő Tibor kijelentette, Magyarország számára különösen fontos a Nyugat-Balkán stabilitása és biztonsága, ezért a NATO missziói között a Koszovóban szolgálatot teljesítő magyar katonák számát 1000 főről 1200 főre növelte és további bővítést tervez. Ez azt jelenti, hogy évente mintegy 2200-2400 magyar katona vesz részt békemissziós feladatokban – mondta.
A hibrid hadviseléssel összefüggésben kiemelte, Magyarország hangsúlyt fordít arra, hogy teljes körűen felkészült legyen a 21. század egyik jelentős kihívásával szemben. Magyarország a kibertérben jelentkező fenyegetések elhárítását végző szakemberek képzését biztosító honvédségi képzési központot hozott létre Szentendrén, valamint arról döntött, hogy csatlakozik a finnországi Helsinkiben található, uniós hibrid kiválósági központhoz – tájékoztatott.
A miniszter elmondta, Magyarország jól halad azon kötelezettségvállalásának teljesítésében, amely szerint a NATO-tagállamok azt vállalták, hogy a védelmi kiadásaik 2024-ig a bruttó hazai termékük (GDP) két százalékára emelkednek. Magyarország már most teljesítette, sőt meg is haladta a kívánt védelmi kiadási szinten belül a 20 százalékos fejlesztési hányadot – tette hozzá.
Az Észak-Szíriában folytatott török katonai offenzívával összefüggésben arra figyelmeztetett, a kialakult helyzet elválaszthatatlan a migráció és a terrorizmus fenyegetésétől.
Magyarország egyetért azzal a török célkitűzéssel, hogy lehetőséget biztosítson a szír menekülteknek, hogy visszatérhessenek hazájukba. A nemzetközi jog érvényesülése mellett segítséget és támogatást kell nyújtani Törökországnak, hogy kezelni tudja a fenyegetettséget – jelentette ki a védelmi miniszter.
