Benkő Tibor hozzátette: ezen – hagyományos katonai, és az új típusú – kihívások kezelésének a Magyar Honvédségnek meg kell felelni.
Kiemelte azt is, hogy az új biztonsági kihívások miatt felértékelődik a kollektív védelem, amelynek értelmében a NATO tagállamok megvédik egymást. Itt ugyanakkor megjegyezte, hogy a kollektív védelem a nemzeti képességeken alapszik, így a NATO-nak elvárása a nemzeti képességek fejlesztése is. Ennek nyomán Magyarország már 2014-ben vállalta, hogy 2024-re a védelmi kiadások elérik a 2 százalékos GDP-arányos szintet.
Továbbá megkezdték a Magyar Honvédség teljes átalakítását, elindították a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programot. Utóbbi kapcsán ugyanakkor megjegyezte, hogy a teljes átalakítás nem fejeződik be 2026-ra, példaként említette, hogy a Gripenek lízingszerződése 2026-ban jár majd le.
A haderőfejlesztés kapcsán a miniszter részletezte a légierős beszerzéseket, a harckocsi-beszerzéseket, továbbá a tüzérségi fejlesztéseket is. Itt elmondta, a haderőfejlesztésben kiemelt szempont a hazai hadiipar újjáélesztése. Ezzel együtt Magyarország számára az is fontos, hogy a régióban, az Európai Unióban is együttműködjenek a fejlesztésekben. Utóbbi kapcsán elmondta, hogy az EU-tagállamok védelmi képesség fejlesztését szolgáló PESCO-projektek közül Magyarország 15-ben érintett.
A honvédelmi program – mint kifejtette – magába foglalja a toborzást, az életpályát, az oktatást, a hazafias honvédelmi nevelést, az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztését is.
A miniszter a fiatalok megszólítása kapcsán elmondta, hogy a honvédelmi táborok népszerűsége egyre növekszik: tavaly még 45, idén már 72 honvédelmi tábort hirdettek meg a nyárra. Szólt a kadétprogram fejlesztéséről is, s elmondta, már 49 középiskolában tanítják a honvédelmi alapismereteket.
Kiemelte: fontosnak tartják, hogy a 2015-ben megalkotott katonai életpályát naprakészen tartsák. Ez vonatkozik a toborzásra, a kiképzésre, a lakhatási támogatásra, az egészségbiztosításra, az illetményre is.
Szólt a szervezeti átalakításokról is, köztük a Magyar Honvédség Parancsnokságának felállításáról, s az önkéntes tartalékos rendszerben felállított két (nyíregyházi és székesfehérvári központú) területvédelmi ezredről.
A miniszter – ahogy délelőtt a nemzetbiztonsági bizottság előtt – itt is részletesen beszámolt a világban, s a térségben végbement biztonságpolitikai változásokról, az újonnan megjelent veszélyekről, melyek közül kiemelten szólt, a hibrid – azon belül is a kibertérben jelentkező – kihívásokról, az orosz-ukrán konfliktusról, s az illegális migrációról.
Elmondta, hogy a NATO a keleti és a déli fenyegetettséget hangsúlyozza. Kiemelte, hogy Magyarország mindkét fenyegetettség elleni védekezésben kiveszi a részét. Közreműködnek például az orosz veszélytől tartó balti államok légterének védelmében. A déli fenyegetettség vonatozásában azt vallják, hogy a gondokat ott kell kezelni, ahol a baj van, ezért Irakban, Jordániában, Tunéziában is ott vannak a magyar katonák. A közelmúltban született döntés arról is, hogy Magyarország 1200-ra bővítette missziós ambíciószintjét.
Kiemelte azt is, hogy Magyarország a keleti és a déli fenyegetettség középpontjában van, ezért a vezetést, együttműködést is fejleszteni kell. Ezért kezdeményeztek egy közép-európai többnemzeti hadosztály parancsnokság létrehozását. Szólt arról is, hogy az Egyesült Államok részéről érkezett megkeresés, hogy Közép-Európán belül Magyarországon hozzanak létre egy regionális különleges műveleti erők központját. Ehhez mostanáig öt ország csatlakozott, köztük Ausztria is, amely nem tagja a NATO-nak – ismertette a miniszter.
A miniszter szokásos éves beszámolójában azt mondta, a Magyar Honvédség 2018-ban egész évben ellátta a törvényben előírt feladatait. Külön kiemelte a kiképzést és a felkészítést, amelynek nyomán mintegy 70 hazai és nemzetközi gyakorlatot hajtottak végre. Mindemellett a magyar katonák ellátták a NATO integrált légvédelmi rendszerének biztosítását, missziós feladataikat, a hazai állampolgárok védelmét, továbbá segítették a rendőrök munkáját a határvédelmi feladatokban.
Benkő Tibor jövőképként azt mondta, szándékuk, hogy egy korszerű, modern, ütőképes hadsereggé, a térség meghatározó haderejévé váljon a Magyar Honvédség. Ebben a bizottság tagjainak támogatását is kérte, kiemelve, hogy a honvédelem ügye nemzeti ügy.
A bizottság kormánypárti és ellenzéki tagjai egyaránt köszönetet mondtak a miniszternek a katonai állomány egész éves helytállásáért.
A fideszes elnök, Kósa Lajos kérdezte többek között arról, hogy a jövő évi költségvetési tervezet mennyiben szolgálja a haderőfejlesztést.
Benkő Tibor kiemelte, hogy a honvédség jövőre 103 milliárd forinttal több költségvetési forrásból gazdálkodhat.
A szocialista Harangozó Tamás többek között a „honvédséginek álcázott beszerzésekről” kérdezte a minisztert.
Benkő Tibor ennek kapcsán leszögezte, a honvédségi beszerzéseket a katonai igények alapján, szakértők dolgozták ki. Leszögezte, a honvédségi gépek szállítanak állami vezetőt, kormánytagot, de olyan nincs, hogy „kormánygép”.
A bizottság a miniszter beszámolóját hat igen és két – ellenzéki – tartózkodás mellett elfogadta.
