A kormány keleti nyitás stratégiája beváltotta a hozzáfűzött reményeket – mondta a külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.
Szijjártó Péter Mukhtar Tileuberdi kazah külügyminiszterrel tárgyalt, majd közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: az elmúlt években jelentősen megerősödött a Kelet szerepe a világgazdaságban.
Azok a kiegyensúlyozott kétoldalú kapcsolatok, amelyeket Magyarország kiépített a Kelet országaival, előnyöket jelentenek az országnak és a magyar vállalatoknak.
Közép-Ázsiára kiemelt figyelmet fordít a kormány, mert a térség rendkívül gyors növekedési ütemet mutat, az EU is külön stratégiát fogadott el az együttműködés fokozására a régióval – tette hozzá.
Kazahsztán fontos szereplő
Kifejtette: a közép-ázsiai térség jelentős szereplője Kazahsztán, amely fontos szerepet vállal a terrorizmus és a vallási extrémizmus elleni harcban.
Ma, amikor újabb illegális migrációs hullámok fenyegetnek, fontos, hogy a kiváltó okok közül a legsúlyosabbak ellen – a terrorizmus és a vallási szélsőségesség – fellépjenek, ezért Kazahsztán teljesítménye nagyra becsülendő
– mutatott rá.
Megjegyezte: Közép-Ázsia helyzete nagy hatással van Európa biztonságára, Kazahsztán stabilizáló szerepe ezért nagyon jelentős.
A külügyminiszter emlékeztetett: az EU és Kazahsztán között megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás jött létre, és a vízumkönnyítési egyezménynek is mielőbb meg kellene valósulnia.
Az Európai Uniónak is lépnie kellene már
Kazahsztán már tett egyoldalú könnyítéseket, és az uniónak is hasonló lépéseket kellene tennie – vélekedett.
Magyarország megfigyelő a Türk Tanácsban, amelynek Kazahsztán is a tagja. Fontosak a kétoldalú kulturális és oktatási kapcsolatok, Magyarország 250 kazah hallgatónak biztosít ösztöndíjat, és ezekre a helyekre óriási az érdeklődés – mondta.
Szijjártó Péter hangsúlyozta:
a koronavírus-járvány nyomán új világgazdasági rendszer jön létre, és ebben Magyarország a nyertesek közé akar tartozni.
Ezért fontos, hogy a magyar cégek nemzetközi piaci terjeszkedése minél eredményesebb legyen, és egyre több magyar vállalat használja ki annak előnyét, hogy a magyar–kazah politikai kapcsolatokban nincs nyitott kérdés – mondta.
Közölte: a keleti nyitás részeként a Mol kazahsztáni beruházásai meghaladták a 200 millió dollárt, a cég egy jelentős gázmező feltárásán dolgozik az országban, és jövőre megkezdődhet a kitermelés.
A Richter piaci részesedése is egyre nő Kazahsztánban – tette hozzá Szijjártó Péter.
Elmondta: a magyar export idén 69 százalékkal nőtt a közép-ázsiai ország irányába.
Az Eximbank 170 millió dolláros hitelkerettel ösztönözi a magyar és kazah cégek együttműködését – fűzte hozzá.
A kazahok stratégiai partnerként tekintenek Magyarországra
Mukhtar Tileuberdi hangsúlyozta: Magyarország a legközelebbi szövetségesük a térségben, stratégiai partnerük, a két országot jelentős politikai és gazdasági érdekek kötik össze.
Közölte: magyar partnerével megvitatták a további együttműködés lehetőségeit a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat, valamint a nemzetközi és regionális szervezetekben vállalt szerepüket illetően.
Emellett olyan nemzetközi kérdésekről is beszéltek, amelyek rendezésén közösen dolgozhatnak, így az uniós vízumkönnyítések ügyéről. Sok kérdésben nagyon közeli álláspontot foglalnak el – mondta.
Mukhtar Tileuberdi kazah külügyminiszter Budapesten!
Közzétette: Szijjártó Péter – 2020. október 9., péntek
A kazah politikus a gazdasági kapcsolatokról beszélve kiemelte a mezőgazdaság, az energetika, az egészségügy, a közlekedés és a turizmus jelentőségét.
Kérdésre válaszolva kifejtette: bár Magyarország megfigyelő státussal rendelkezik a Türk Tanácsban, nagyon aktívan, szinte teljes jogú tagként vesz részt a munkában.
A közeljövőben szeretnének egy csúcstalálkozót rendezni Kazahsztánban a tanács tagjainak, ezen a gazdasági együttműködés nagy hangsúlyt kapna – mondta Mukhtar Tileuberdi.
Idén is lehet magyar–orosz csúcstalálkozó, amely szintén a keleti nyitás része
Szijjártó Péter kérdésre közölte: azért lett megfigyelő Magyarország a Türk Tanácsban, mert szeretnék komolyan venni a közös kulturális és történelmi örökséget és hagyományt, és azt a mindennapi együttműködés gyakorlati hasznaira átfordítani.
A járvány első hulláma idején Kazahsztántól, Üzbegisztántól, Azerbajdzsántól és Törökországtól kaptak segítséget
– idézte fel.
Ugyancsak kérdésre elmondta: minden évben van magyar–orosz csúcstalálkozó, tavaly október végén Budapesten került rá sor, ezért idén Oroszországban kellene lennie.
Nem került le a kérdés a napirendről, az év vége felé tervezték a találkozót, de a járvány minden tervet eltolt vagy ellehetetlenített. Továbbra is azzal számolnak, hogy az év végén sor kerülhet a találkozóra, de ezt sok külső tényező módosíthatja – mondta a miniszter.
Az EU Soroséknak akar megfelelni
Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy az EU-t illetően világossá vált: Soros György személyesen osztogatott tanácsokat, tett javaslatokat uniós tisztviselőknek, hogy Magyarországon statuáljanak példát, vegyenek el magyar embereknek járó uniós forrásokat, mert „nem tetszik neki politikailag, ami itt zajlik”. De nem
Soros György vagy a nemzetközi liberális mainstream elvárásainak akarnak megfelelni, hanem a magyar emberek elvárásainak, és nem engedik, hogy elvegyék a nekik járó pénzt
– jelentette ki.
Hozzátette: Brüsszelben sok bürokrata, európai bizottsági tisztségviselő dolgozik „láthatóan és elég feltűnően” azon, hogy a Magyarországnak járó forrásokat „hazug, politikailag motivált, valótlan okokra hivatkozva” elvegyék.
A sajtótájékoztató előtt a két miniszter egyetértési megállapodást írt alá a diplomáciai képzésről.
