A szavazatszámláló bizottság előtt megjelenő választópolgárnak ellenőrzik a személyazonosságát és a lakcímét vagy a személyi azonosítóját, majd azt, hogy az adott szavazóköri névjegyzékben szerepel-e.
Ha a szavazásnak nincs akadálya, a bizottság egyik tagja a szavazólapot a hivatalos bélyegzővel lepecsételi a lap bal felső sarkában, és egy borítékkal együtt átadja a választópolgárnak.
A választó a névjegyzéken aláírásával igazolja a szavazólap átvételét. Az írásképtelen választópolgár helyett a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket, e körülmény feltüntetésével.
A szavazólap és a boríték átadása után a szavazatszámláló bizottság – kérésre – elmagyarázza a szavazás módját, de a választót nem befolyásolhatja döntésében.
Érvényesen szavazni az egyik lista feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal (+ vagy x jellel) lehet. A szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti, ha a szavazólapra bármilyen megjegyzést írtak. A ceruzával leadott szavazat azonban érvénytelen.
Szavazni csak a szavazóhelyiségben lehet, de a fülke használatára nem lehet kötelezni a választópolgárt. A szavazólap kitöltésének ideje alatt egy választó tartózkodhat a fülkében.
Miután a választópolgár kitöltötte a szavazólapot, borítékba teszi és az urnába dobja. Ha még az urnába helyezés előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság az elrontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy esetben, és csak az urnába helyezés előtt van mód.
Az elrontott szavazólap hátoldalára a szavazatszámláló bizottság felvezeti a „rontott” megjegyzést, és bevonja. Az elrontott szavazólapok számát a választás szavazóköri eredményéről készült jegyzőkönyvben rögzítik.
A szavazatok ellenőrzésekor a szavazatszámláló bizottság nem veheti figyelembe azokat a szavazólapokat, amelyeken nem szerepel pecsét. Ezek nem jelennek meg a jegyzőkönyvben érvénytelen szavazatokként, egyszerűen úgy tekintenek rájuk, mint amelyeket nem dobtak be az urnába, hanem „hazavittek” a választók.
Nem szabad lefényképezni a szavazólapot
Jogsértő a szavazólapok lefényképezése, a választópolgárok ugyanakkor szelfit készíthetnek magukról a szavazófülkében.
A Kúria még a 2016-os népszavazás során hozott végzést a szavazólap lefényképezése és közzététele ügyében. A bíróság akkor kimondta, hogy a választóknak lehetőségük van arra, hogy másokkal – szóban, írásban vagy például közösségi oldalakon közöljék, hogyan szavaztak.
A Kúria ugyanakkor kiemelte: a szavazólap célja, hogy a választópolgár véleményt nyilvánítson, ezért ezzel ellentétes felhasználása, például a lefényképezett szavazólap képének megosztása másokkal a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik.
Azt ugyanakkor nem tiltja jogszabály, hogy a választók a szavazófülkében fotót (szelfit) készítsenek magukról.
