Egy százalékát fizeti ki Brüsszel a határvédelmi költségeknek

Felháborítónak nevezte a Fidesz, hogy a Jean-Claude Juncker által vezetett, távozóban lévő Európai Bizottság mindösze 6,6 milliárd forintot, a magyar határvédelmi összköltség alig több mint egy százalékát téríti meg. Mindez azért is érdekes, mert amikor más országokról volt szó, a brüsszeli bürokraták nem voltak ilyen szűkmarkúak: Spanyolország és Marokkó például jelentős pénzeket kapott a határvédelemre, de a bevándorláspárti civil szervezeteknek is öntötték az uniós támogatást.

Magyarország továbbra is őrizni fogja Európát az illegális bevándorlástól Fotó: Kurucz Árpád

Az EU külső határainak védelmére korábban, 2007 és 2013 között Magyarország a Külső Határvédelmi Alapból (External Borders Fund) 62 millió eurót kapott öt év alatt. Ebből az alapból az ötéves időszak alatt egyébként 1,8 milliárd euró jutott az unió külső határainak védelmére.

Spanyolország afrikai exklávéi – Ceuta és Melilla – 2014-ben tízmillió eurót kapott a néhány kilométeres határkerítés megerősítésére. Az összeg azóta jelentősen nőtt, csak tavaly legalább 130 millió eurót ajánlott fel az Európai Bizottság Marokkónak, amelyet a migráció elleni harcra, valamint határvédelemre, főként az exklávékhoz özönlő migránsok feltartóztatására kell költenie az országnak, ehhez az összeghez a spanyol kormány harmincmillió euróval járult hozzá. Lettországban szintén uniós forrásból épült kerítés, 2017-ben másfél millió euróból épült ki a határvédelem a lett–orosz határon.

Még a migrációt támogató szervezeteknek is jelentős pénzek jutottak. – Az Európai Parlament bevándorláspárti többsége januárban szavazta meg, hogy megháromszorozzák a migráció­t szervező Soros-szervezetek támogatását – emelte ki tegnapi sajtótájékoztatóján Halász János. A Fidesz képviselője emlékeztetett: csak a migránskártyaprogramon keresztül több száz milliárdot fizettek ki a migránsoknak.

A migrációt támogató szervezeteknek juttatott támogatás mértéke annak ellenére nőtt meg, hogy korábban is jelentős forrásokhoz jutottak. A Soros-alapítványhoz kapcsolódó Oak Alapítvány negyedmilliárd forinttal tömte ki a Magyar Helsinki Bizottságot a 2016 előtti években – miközben adófelajánlásokból mindössze kétmillió forintot tudott gyűjteni a szervezet. Az Európai Bizottság és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága ugyanebben az időszakban összesen több mint 540 millió forintot juttatott a bevándorláspárti szervezetnek.

Hatékony lépések

Miközben Brüsszel a migránsok befogadását pártolta és ellentmondásos módon más országok határvédelmét támogatta pénzzel és eszközökkel, Magyarország az EU egyik leghatékonyabb határvédelmi rendszerét építette ki csak saját forrásokból.

Röszkei csatajelenet 2015-ből. A magyar kerítés megépítése azóta garantálja a biztonságot
Fotó: Kurucz Árpád

2016-ban még csaknem harmincezer migráns érkezett hazánkba és állt tovább, a következő évben, 2017-ben mintegy tizedannyian adtak be mendékkérelmet. 2018-ban pedig már csak 671-en próbáltak Magyarországra belépni, az első féléves adatok alapján pedig várhatóan 2019 további csökkenést hoz, miközben pontosan tudható, hogy a Balkánon még ott rekedt több tízezernyi migráns szeretne Nyugat-Európába jutni.

A szigorú magyar határőrizet és határzár miatt azonban a migránsok leginkább Horvátország és Szlovénia felé próbálkoznak.

A változás szele elérte a nyugat-európai elitet is. Orbán Viktor miniszterelnök a német kancellárral való soproni találkozása után kijelentette, hogy a magyar–német kapcsolatok kulcskérdése a határvédelem. Angela Merkel nem tiltakozott a kijelentés ellen, sőt, ő maga is kiemelte, hogy „a schengeni szabad mozgást fenn kell tartani, ehhez viszont a külső határokat jobban kell védeni”. Az Európai Bizottság nemrég megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen személye ugyancsak okot adhat a bizakodásra.