Lánszki Regő: Miközben a kormány épít, Budapest baloldali vezetése csak turistáskodik a magyar történelemben

A Szabadság-szobor megújult környezete nemcsak Budapesté, hanem az egész nemzeté lesz – mondta Lánszki Regő. Az országos főépítész szerint a magyar szabadság története elválaszthatatlan a keresztény államiságtól, aki ezt eltagadja, nem szabadságot véd, hanem történelmet hamisít.

Elvégezték a Szabadság-szobor teljes körű helyreállítását is. Fotó: Ladóczi Balázs

Nyitottabb, szabadabb és zöldebb lesz a megújuló Citadella, amelyet 2026 tavaszán adnak át a látogatóknak – közölte a Várkapitányság Nonprofit Zrt. A Gellért-hegy csúcsán, turisztikailag kiemelt helyen, az ország egyik legszebb panorámájú pontján a világörökségi helyszínhez méltatlan állapotok uralkodtak. 

Célunk, hogy 2026 első felében egy szerethető helyszínt adjunk vissza az embereknek, ahol a hazai és a külföldi látogatók egyaránt tartalmasan tölthetik el az időt

– közölték.

A felújított Szabadság-szobor és a Karácsony által gyűlölt kereszt (Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI)

 A kormány értékeket ad Budapestnek

– A Gellért-hegyen dolgozunk. Jövő tavasszal készül el teljes egészében a Citadella és a Szabadság-szobor környezete, egy évtizedek óta elhanyagolt nemzeti emlékhely méltó megújulása. Onnantól fogadja majd az itt élőket és a látogatókat, turistákat jobbról is, balról is – írta Lánszki Regő országos főépítész, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára a közösségi oldalán. Úgy folytatta: ami itt épül, az nemcsak beruházás, hanem felelősségvállalás a múltért, a jelenért és a jövőért, és értékteremtés. – Budapest elhanyagolt értékét visszaadjuk a városnak, ahogy a Várkert Bazár, a Vár, a Millenáris, a Vigadó vagy a Kossuth tér esetében. Más is megtehette volna, mi tettük meg – fogalmazott.

Lánszki Regő országos főépítész (balra) és Taraczky Dániel, a fejlesztés vezető tervezője (Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI)

Az államtitkár szerint a Szabadság-szobor környezete nem választható el a magyar történelemtől, de nem is kell elválasztani. A szabadság nem a semmiből terem, hanem van múltja és van alapja: közös emlékezet, megvívott küzdelmek, megtartó hittel épült nemzeti közösség. Ez az alap ma is tart, és ezért szimbolikus jelentőségű, hogy a kereszt ott, a talapzatnál kapott helyet. Nem máshol, nem önkényesen, hanem szervesen illesztve abba a kompozícióba, amely történelmünket és értékrendünket is megidézi. – A szabadság így nem gyökértelen, nem mások fegyveres harcaival kapcsolódik össze, hanem önismereten nyugszik: tudnunk kell, miért lehetünk szabadok, és mi fenyegeti ezt ma is. 

A magyar szabadság története elválaszthatatlan a keresztény államiságtól. Aki ezt eltagadja, nem szabadságot véd, hanem történelmet hamisít

– fogalmazott Lánszki Regő, hozzátéve, hogy ez a megújulás nem önkényből született. A Citadella és a szobor környezetének átalakítása kizárólag minden érintett jogszerű hozzájárulásával valósulhatott és valósulhat meg.

A baloldali városvezetés turistáskodik a magyar történelemben

Leszögezte: a múltunkhoz nem nyúlhatunk úgy, hogy ne néznénk szembe vele. A szabadság szobra nem csak önmagában áll, nem csak magában értelmezendő. A mögötte álló egykori, a város fenyegetésére épült erőd zárt falai mindent szimbolizálhattak, csak a szabadságot nem. Most ezek a falak is megnyílnak a város, az emberek és a gondolat felé. A szobor nem kevesebb lett, hanem teljesebb. Mélyebb, összetettebb jelentéssel bír, amit újra közösen értelmezhetünk. Jövő tavasszal így, egységében nyílik meg újra a Gellért-hegy teteje.

A Szabadság-szobor megújult környezete nemcsak Budapesté, hanem az egész nemzeté lesz. Még nem vagyunk készen, de már most látszik, ki épít, és ki csak beszél róla. Most éppen a baloldali városvezetés turistáskodik a történelmünkben. Mi viszont itt vagyunk. Ismerjük, értjük, építjük

– írta az országos főépítész.

Karácsonynak nem tetszik a kereszt

Ahogy arról lapunk beszámolt, Karácsony Gergely is megszólalt a felújított Szabadság-szoborról, ismét belerúgva a keresztényekbe. A főpolgármester dühös posztban utasította el a Szabadság-szobor talpazatára vésett keresztet. Karácsony kifogásolta, hogy Budapest akarata ellenére mégis felkerült a kereszt a Gellért-hegy tetején álló szoborra. 

Érdekes, amikor a vallásukat sértő Karácsony Gergely a Városházára szivárványos zászlót tűzött ki, a keresztények vagy gyermeküket féltő családok hangját meg se akarta hallani. 

A főpolgármester frakciója rendre kereszténygyalázó akciókat tart, többek között egy óbudai templomnak szivárványszínű díszvilágítást álmodtak meg, és keresztényellenes plakátkampányt is indítottak. Karácsony frakcióvezetője, a homoszexualitásával nyíltan kérkedő Barabás Richárd úgy hergelt a keresztények ellen, hogy egy plakátkiállítást szervezett, ahol a keresztényeknek adható adófelajánlások ellen kampányolt és az összes papot pedofilnak állította be. Ráadásul a főpolgármester rendre elfelejt tiltakozni a Margit hídon ismétlődően megrongált kőkeresztek miatt, a helyreállításukra hónapokat kell várni.

A főpolgármesternek az ukrán és a pride-zászlóval semmi baja

Szentkirályi Alexandra, a fővárosi Fidesz–KDNP frakcióvezetője Karácsony Gergely posztjára reagálva azt állította: Karácsonynak csak a kereszttel van baja, az ukrán és a pride-zászlóval nincs. – Karácsony Gergelyt égeti a Gellért-hegyi Szabadság-szoborra került kereszt és nagyon hangosan tiltakozik. Persze azzal nincs baja, hogy ukrán és pride-zászlók lengenek a Városházán, a nemzet fővárosában – írta közösségi oldalán a kormánypárti politikus. Hozzátette, ha már a főpolgármester hiányolja a kérdéseket, neki lenne néhány: 

Ön mikor kérdezte meg a budapestieket arról, hogy legyen-e pride a városukban, ráadásul az ő pénzükön? Ön, aki szivárványos zászlóval parádézik, amikor csak teheti, drag queenekkel lép egy színpadra gyerekek szeme láttára, ön kéri számon, miért kerül ki egy ezeréves keresztény állam fővárosában egy ilyen szimbólum?

– kérdezte Szentkirályi Alexandra.

Borítókép: A megújuló Citadella (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)