Etnikai feszültséget szított a Momentum Hajdúhadházon

– Hajdúhadházon nincsenek ellentétek a cigány és nem cigány lakosság között. Itt mindig akkor van probléma, amikor valakik idejönnek és feszültséget szítanak – mondta lapunknak Csáfordi Dénes, Hajdúhadház fideszes polgármestere. A városvezető rámutatott: a Momentum és a baloldali sajtó megjelenése óta az Irinyi utcai telep környékén megszaporodtak a bűncselekmények, a telep szomszédságában lakók pedig naponta küldenek jelzést az őket ért atrocitásokról.

– Néhány napja az egyik idős lakos kapuját próbálták szétverni baltával – jegyezte meg.

Emlékeztetett rá, hogy 2010 óta komoly erőfeszítéseket tettek a rendőrség megerősítésére, térfigyelő kamerarendszer telepítésére, és létrehozták a lovas polgárőrséget is, 2013 után pedig pozitív fordulat következett be a város életében. – Ebben nagy szerepe volt Debrecen gazdasági fellendülésének is, amely Hajdúhadháznak is folyamatos beruházásokat és fejlesztéseket hozott.

A korábbi 900 fős közfoglalkoztatott-állományunk mára 300 főre zsugorodott, miközben rengeteg cigány család ért el magasabb életminőséget és vált hasznos tagjává a helyi közösségnek – emelte ki.

Donáth embertelenségről és visszaélésről beszél

Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti képviselője többször is látogatást tett az Irinyi utcai telepen, az ott szerzett benyomásait pedig videóüzenetekben és bejegyzésekben osztotta meg. Május 20-án külön beszédet szentelt a hajdúhadházi esetnek az Európai Parlamentben. Azt állította, hogy a fideszes polgármester „embertelen módon, felzárkóztatásra szánt EU-s pénzt felhasználva lakoltatna ki 12 roma családot szociális bérlakásokból”. Kilátásba helyezte, hogy levelet ír az Európai Bizottságnak, mivel szerinte az önkormányzat visszaél az uniós támogatással.

A Momentum és a baloldali szervezetek fellázították a lakókat, Donáth Anna EP-képviselő pedig az Európai Bizottsághoz fordulna
Fotó: Havran Zoltán

A város jegyzője, Kiss Katalin lapunk kérdésére elmondta, hogy az önkormányzat nem lakoltatott ki senkit.

– Eddig 2,5 millió forint települési támogatást nyújtott az önkormányzat a telep lakóinak, nagykorú személyenként 85 ezer forintot kaptak – mutatott rá. Kiemelte, hogy a telepen élő családok évek óta négyezer forintos díjért élnek a bérlakásokban, miközben magukhoz gyűjtik a tágabb rokonságot is.

Az önkormányzat munkába állásban is próbálta segíteni az érintetteket, mivel több mint száz üres állás van a városban, eddig azonban nem sikerült bevonni őket.

Elszabadult indulatok

Lapunk az önkormányzat munkatársaival látogatott ki az Irinyi utcai sorházakhoz, ahol a lassan méteresre növő gaz mellett az épületek elhanyagoltsága is szembetűnő volt. Az egyik lakásból kibontották a nyílászárókat, amire az volt a magyarázat, hogy „a polgármester megengedte, hogy az elköltözők magukkal vigyék”. A beszélgetés során többen is megerősítették, hogy folyamatosan tartják a kapcsolatot a Momentummal. – A „Partizánok”, A Város Mindenkié és a Momentum segít csak nekünk – mondta az egyik asszony.

Megtudtuk, hogy többen is felvették a települési támogatást, de másra költötték a pénzt, ezért visszaköltöztek a telepre, immár illegális lakásfoglalókként.

Megkérdeztük a környékbelieket is, hogyan érinti őket a bérházak ügyében kialakult konfliktus: erre elszabadultak az indulatok, a telep lakói pedig hevesen „magyarozták” a szomszédaikat.

Többen is megjegyezték, hogy eddig nem volt jellemző az etnikai alapú megkülönböztetés.

Sokan panaszkodtak a romló közbiztonságra: a telepen élők rendszeresen bemásznak a környékbeli portákra, sötétedés után pedig már nem biztonságos kijárni. Megjegyezték: a városban rendszeresen megforduló baloldali politikusok és médiumok őket eddig nem kérdezték meg.

Hajdúhadházon korábban nem volt ellentét cigányok és nem cigányok között
Fotó: Havran Zoltán

A polgármester emlékeztetett, hogy a városnak megítélt ötszázmillió forintos uniós forrás nemcsak a szociális bérlakások felújítását szolgálná, hanem földutak aszfaltozását is. – Ez jelentősen javítaná az összeköttetést Debrecennel és emelné a településrészek életminőségét. Ráadásul a támogatásnak van egy további, 150 millió forintos része is, amelyet felzárkóztatási programok megvalósítására fordítanánk – tette hozzá.

A romák nem kérnek a baloldalból

Bernáth Bálint, a helyi nemzetiségi roma önkormányzat elnöke szerint nagy szükség lenne a bérlakások felújítására: helyenként tíznél is többen laknak a negyven négyzetméteres lakásokban, ami a családon belüli konfliktusokat okoz és újratermeli a szociális problémákat.

A roma vezető szerint a telep körül gerjesztett feszültséggel Donáth Anna és a vele szövetséges baloldali média már a 2022-es országgyűlési választásokra készül, azonban a helyi romák többsége nem kér belőlük.

Hangsúlyozta, hogy a Momentum megjelenése előtt nem voltak ilyen problémák a cigány és nem cigány lakosság között.