Gulyás Gergely: Közép-Európában még van esély a győzelemre

A következő évtized feladata, hogy az ország utolérje az Európai Unió életszínvonalának átlagát, de ez nem járhat a keresztyén és nemzeti identitás elvesztésével – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a leányfalui református templom hálaadó istentiszteletén vasárnap.

Budapest, 2019. június 27. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2019. június 27-én. MTI/Kovács Attila Fotó: Kovács Attila Forrás: MTI/Kovács Attila

Ma Európának a keresztény értékeket a nemzetek életében fontosnak tartó polgárai joggal érezhetik úgy, hogy vesztésre állnak – fogalmazott a miniszter, megjegyezve ugyanakkor, hogy Közép-Európában sokkal kevésbé, mint Nyugaton. Itt még megvan az esély a győzelemre – tette hozzá.

A következő évtized nagy feladata, hogy a közép-európai országok, köztük Magyarország a gyorsabb gazdasági növekedést megőrizve életszínvonalban is utolérje az Európai Unió átlagát, ezt azonban úgy kell elérni, hogy a növekvő jólét ne járjon a keresztyén és nemzeti identitás elvesztésével – fogalmazott.

Gulyás Gergely beszélt arról is, hogy a kontinens nyugati felében mára radikálisan csökkenő számú híveknek közösségeket teremteni hivatott keresztény és protestáns egyházak gyakran teszik zárójelbe a Biblia legalapvetőbb tanításait is.

A miniszter Széchenyi István szavaira utalva azt mondta: a múlt elesett hatalmunkból, de a jövőnek urai vagyunk. Ami igaz volt, igaz marad, ami örök érték, az nem többségi döntés kérdése. Konrad Adenauer szerint a tízparancsolat azért olyan tökéletes, mert nem konferenciákon döntöttek róla – tette hozzá.

A mi jövőnkhöz – folytatta – éppen ezért a múlt is hozzátartozik, személyesen és közösségként egyaránt, sőt genezise a fél évezredes reformáció.

Gulyás Gergely emlékeztetett arra is, hogy Ravasz László református püspök és Bibó István író, politikus Leányfalun talált menedéket az üldöztetés, az elnyomatás éveiben, és puszta jelenlétük is bátorítás volt sokak számára a kommunista diktatúra éveiben.

A miniszter felidézte: a leányfaluiak 1990 novemberében határozták el a templom építését, mert a gyülekezet építéséhez templomépítés kell. Az épületet két évtized után fel kellett újítani, hiszen a jelenkornak is jut feladat, annak is hozzá kell tennie a magáét – mondta.

Egy olyan korban, amikor a keresztény gyökerek megerősítése nélkül veszélybe kerülhet valódi szabadságunk, keresztyén és nemzeti identitásunk, mindaz, amiért Ravasz László és Bibó István még a kommunista diktatúra elől visszavonultan is írt, élt és nyomokat hagyott az időben – mutatott rá.

Egy egyházközség messze túlmutat önmagán – hívta fel a figyelmet -, fontos szerepet játszik egy-egy település életében. Ha jól működik, fel tudja mutatni a kereszténység értékeit, hiszen „nem rejthető el a hegyen épített város” – fogalmazott.

Gulyás Gergely kiemelte azt is, van ok a hálaadásra, „az előttünk járókért és az utánunk jövőkért, az időért, ami nekünk jutott, s amit egymással megoszthatunk. A feladatért, melyet meg kell oldanunk, a szolgálatért, amelyben mindannyiunknak helytállni szükséges”.