A júniusi esőzések a szakértők szerint meghozzák az idei legnagyobb szúnyoginváziót. A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának tájékoztatása szerint az időjárástól függően ezer hektáron kezdhetik el június 13-tól a biológiai védekezést. A szúnyogirtás első szakasza a Fertő tó és a Duna északnyugati szakaszát érinti, Sopron, Győr, Komárom és Mosonmagyaróvár városokat és kistérségeit, majd a hétvége után a Balaton körzetében is megkezdődhet a vegyszermentes védekezés.
Az eddig mért egyik legnagyobb árhullám vonult le 2013-ban a Dunán, ami extrém mértékű szúnyoginváziót eredményezett. Magyarország kormánya úgy döntött, az árvízi védekezés mellett a szúnyogártalom elleni védekezést is a katasztrófavédelem feladatai közé utalja.
Az egységes védekezés így költséghatékonyabb, nagy dózisban, kedvezményes áron beszerezhetők a védekezéshez szükséges eszközök, illetve az összehangolt védekezés is takarékosabb. A központi szúnyoggyérítési program azokra a területekre terjed ki, ahol a szúnyoginvázió a legnagyobb méreteket ölti. A központi szúnyoggyérítés mellett minden önkormányzatnak lehetősége van saját költségvetése terhére szúnyoggyérítést végeztetni a településen.
Ezeket a munkálatokat is a katasztrófavédelem koordinálja, a kezeléseket szakemberek végzik, minden esetben a közegészségügyi hatóság által engedélyezett irtószerekkel. A konkrét felhasználást a megyei kormányhivatalok és járási hivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei ellenőrzik.
Az elmúlt hónapok csapadékhiányos időjárása miatt késett a lárvák kikelése, nem sok helyen mértek beavatkozásra kényszerítő csípőszúnyog-populációt. A Velencei-tó, a Körösök békési szakasza és az Alsó-Duna mentén május végén rendeltek el hagyományos biológiai lárvairtást. A Tisza mentén, Csongrád-Csanád megyében két hete Magyarországon először alkalmaztak légi módszerrel nagyobb területre kiszórt, biológiai gyérítésre alkalmas granulátumos készítményt; az eddigi adatok szerint a megelőző intézkedés hatására kevesebb szúnyog várható az esőzéseket követően az ártéri erdőkben. A katasztrófavédelem által koordinált programmal már valamennyi európai uniós előírásnak megfelelő, érdemi eredményt hozó gyérítési technológiát alkalmaznak a szakemberek.
A folyók vízállása az esőzésekkel nőni fog, de a tavasz szárazsága miatt az árterületeken nem tudtak nagyobb, összefüggő csípőszúnyoglárva-tenyészőhelyek kialakulni. A jelenlegi időszakban a kisebb tavaknál, folyópartoknál, a folyómedrek parti szakaszainak tenyészőhelyein, a megemelkedett vízszintű szegélyzónái jelentik a csípőszúnyoglárvák elsődleges élőhelyét, ezekre a területekre fókuszálnak az irtásnál. A partközeli helyek egy része a lakott övezet közelsége miatt csak földi irtási módszerrel mentesíthető, a Dunántúl északi szakaszain ezt a módszert alkalmazzák a szakemberek. A Duna mentén, a Szigetköz körzetében rengeteg apró, eldugott erdei pocsolya van, az ezekből, illetve az erdőkben szaporodó, onnan kirepülő szúnyogok ellen kémiai gyérítéssel kell majd védekezni, ezt a biológiai mentesítés után kezdi majd meg a hatóság.
A szúnyogirtásba a polgárok is bekapcsolódhatnak. Csapadékos időszak után kiemelten fontos, hogy a lakókörnyezetünkben kialakuló mikrotenyészőhelyeket felszámoljuk. Célszerű a vízgyűjtőként szolgáló kerti eszközöket – virágcserepeket, játékokat, madáritatókat – összegyűjteni vagy néhány naponta kiüríteni, az esővízgyűjtő hordókat szúnyoghálóval lefedni. Az árkokat folyamatosan rendben kell tartani, hogy ne tudjon benne hosszabb ideig megállni a csapadék. A szúnyogok számát csökkentő ház körüli teendőkről a Nemzeti Népegészségügyi Központ készített plakátot és egy tájékoztatót.
Biológiai gyérítés
A biológiai gyérítés során egy baktérium által termelt fehérjetartalmú készítményt juttatnak a szúnyogok tenyészőhelyeire. A kisebb vízfelületekre járműre szerelt nagynyomású permetezővel, a nagyobb vízfelületekre pedig repülőgéppel juttatják ki a készítményt. A környezetbarát szer az alkalmazott dózisban kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el, minden más élőlényre ártalmatlan.
A kémiai szúnyoggyérítés során egy piretroid hatóanyagú irtószert permeteznek a szakemberek földi úton, kisteherautóra rögzített berendezések segítségével. Az eljárás történhet felmelegített füstköddel, ekkor az apró cseppekre bontott irtószer terjedését hő hozzáadása is segíti. Ez a technológia elsősorban növényzettel erősebben borított környezetben előnyös, de a létrejövő köd rövid időre korlátozza a látási viszonyokat, ezért forgalmas helyeken kevésbé használatos. Az irtószer a kijuttatott mennyiségben emberekre, melegvérű állatokra, növényekre ártalmatlan, csak több ezerszeres dózisban fejtene ki negatív hatást. Hektáronként mindössze fél litert permeteznek ki belőle, kijuttatás után néhány órával pedig le is bomlik. A kezeléseket napnyugta után kezdik, így a méhekre és más, nappal aktív rovarokra nem jelent veszélyt.
