Soltész Miklós a kecskeméti Tudomány és Művészetek Házában, az egykori nagyzsinagógában tartott sajtótájékoztatón elmondta: a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) törekvése a dél-alföldi térségben a hitélet mellett a közösség megmaradását is szolgálja.
Kiemelte: a hittankönyvnek sokkal nagyobb körben van jelentősége, mint amennyi emberhez eljut, az üzenete ugyanis az, hogy a zsidóság mind vallásában, hitéletében, mind pedig kultúrájában meg kell, hogy maradjon.
Az államtitkár azt is elmondta, hogy a kecskeméti ózsinagóga megújítása hosszabb folyamat. Az első lépés, az épület megmentése már megtörtént, a további rekonstrukcióhoz pedig a magyar állam 15 millió forinttal járul hozzá.
Soltész Miklós emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány 800 millió forinttal támogatja a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye társszékesegyháza, a kecskeméti katolikus nagytemplom felújítását. Még ebben az évben 500 millió forinttal, a következő évi költségvetésből pedig további 300 millió forinttal segítik a rekonstrukciót. Így az a vallási sokrétűség, amely Kecskeméten megvalósul, tovább erősödhet a városban – tette hozzá.
Róna Tamás főrabbi, egyben a tankönyvsorozat társszerkesztője elmondta: nagyon fontos, hogy a teljes általános iskola nyolc évét le tudják fedni, mert a kötelezően választható hit- és erkölcstan keretében a zsidó hittan tankönyv révén mind a diákok, mind a tanárok az ország minden egyes iskolájában autentikus szövegekkel találkozhatnak.
Hangsúlyozta: a tankönyv lehetőséget teremt egymás megismerésére, az ünnepek, a fontos szokások elsajátítására és a tisztelet megadására, annak a közös útnak a részeként, amelyen a keresztények, a keresztyének és a zsidók járnak – fogalmazott.
A főrabbi elmondta, a tankönyvsorozat első két kötete 2016-ban, a harmadik része 2017-ben jelent meg. Az általános iskola negyedik osztályosai számára készülő tankönyv pedig várhatóan jövőre készül el.
Róna Tamás kitért arra, Kecskemét első zsinagógája még 1802-ben épült. Az ózsinagóga tetőzetének felújítását nyolc-tíz évvel ezelőtt fejezték be, az ablakait négy-öt éve cserélték ki, majd később megtörtént az épület vízszigetelése is. A következő lépés az ózsinagóga homlokzatának rendbetétele és a teljes belső felújítása lesz.
Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) közép-magyarországi területi csoportjának elnöke kiemelkedő jelentőségűnek nevezte, hogy Kecskeméten harmonikus kapcsolat alakult ki a különböző egyházak, vallási közösségek között, amelyeket a város minden szinten támogat. A nagyzsinagóga épületének megmentése is nagyban köszönhető a helyi önkormányzat anyagi segítségének – mondta.
Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz-KDNP) polgármester Kecskemétet a vallási tolerancia városának nevezte, utalva arra, hogy a település főterén, belvárosában valamennyi történelmi egyház képviselete jelen van.
Közölte: az egykori nagyzsinagóga, a mai Tudomány és Művészetek Háza is teljesen megújulhat a következő években, és mivel a város mintegy ötven százalékban tulajdonos, a jövőben a zsidó egyházközséggel és az üzemeltető Bács-Kiskun Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal közösen keresik majd az emblematikus, történelmi jelentőségű épület megtöltésének lehetőségeit.
