Zsitvay Tibor egy olyan nemzedék tagja volt, amelyik megteremtette a politikai, jogi, gazdasági kereteit annak, hogy a két világháború között Magyarország sok tekintetben a közép-európai térség és Európa élvonalába emelkedett – mondta Kövér László kedden Visegrádon az egykori házelnök, igazságügy-miniszter halálának 50. évfordulója alkalmából rendezett emlékülés megnyitóján.
E nemzedék tagjai – tette hozzá a házelnök – „a 20. század második felében személyiségük és teljesítményük révén tettek bizonyosságot arról, hogy a kommunista igénytelenséggel, silánysággal és értéktelenséggel szemben létezik a minőség, a polgári műveltség és a hazaszeretet kultúrája, amelyet nem tud felszámolni semmiféle istentelen, embertelen és magyargyűlölő diktatúra”.
Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta, Zsitvay Tibor életútjában és életművében – mint cseppben a tenger – ott tükröződik annak a nemzedéknek a sorsa és teljesítménye, amelyik Trianon után életképessé tette az ellenségei által életképtelenségre ítélt magyar államot.
Zsitvay Tibor politikusként, házelnökként, igazságügy-miniszterként, írástudóként és cserkészként mindig ugyanazt vallotta:
„Isten-, haza- és emberszeretet teszi emberekké az embereket”
– hangoztatta Kövér László.
Hozzátette:
az egykori házelnök mindig ellentmondott az istentagadó ateizmusnak, a nemzetellenes internacionalizmusnak és a jog uralmát fenyegető bármely diktatúrának vagy amarchiának. Személyes sorsának néhány fordulópontja jól érzékelteti a 20. század magyar próbatételeit: 1919-ben a megszálló román hadsereg foglya, 1944-ben a nyilasok és a Gestapó üldözöttje, 1945-ben a kommunisták elítéltje, majd külföldre kényszerített száműzöttje
– emlékeztetett.
Isten, haza és emberszeretet teszi emberekké az embereket – hangoztatta Kövér László az emlékkonferencián
Fotó: MTI/Mohai Balázs
Kövér László arról is szólt, hogy a Tanácsköztársaság után Zsitvay Tibor mondott beszédet a bolsevik terroristák által meggyilkolt korábbi házelnök, Tisza István és Návay Lajos emléktáblájánál. Az 1945-ben a kommunisták által eltávolított emléktáblát 2012-ben visszaállították, az idén ősszel pedig helyreállhat a Vértanúk terén a kommunisták által szintén lerombolt, a vörös terror áldozatainak emléket állító alkotás is – jelezte a házelnök.
Zsitvay Tibornak szívügye volt, hogy a fiatalok megismerjék az ország természeti szépségeit és annak megtartó erejét
– emlékeztetett Kövér László, hozzátéve, hogy ez irányú munkássága folytatásaként állami támogatással elindult a kirándulási program, amelynek célja, hogy minden külhoni diák ellátogathasson az anyaországba, itthoni társaik pedig megismerhessék a Kárpát-medencét.
Az Országgyűlés nevében szólva Kövér László kiemelte: amit Zsitvay házelnök elkezdett, azt a mai utódok befejezhették. „Nekünk, a mi politikai nemzedékünknek a magyar választópolgárok felhatalmazásából megadatott a lehetőség, hogy az 1949-ben a szovjet megszállók által ránk erőltetett úgynevezett alkotmánynak a rendszerváltoztatáskor kitoldozott-kifoltozott – ideiglenesnek szánt, de több mint húsz esztendőt élt – szövegét 2011-ben végre hatályon kívül helyezhessük, és megalkothassuk Magyarország új, demokratikus jogállami alaptörvényét, amely nemcsak közjogi, hanem politikai és erkölcsi értékrendi kerete is a magyar állam XXI. századi újjáépítésének és a határokon átívelő nemzeti összetartozásunk megerősítésének” – fogalmazott Kövér László.
