Spányi Antal megyés püspök, a Katolikus Karitász elnöke elmondta, hogy a szervezet EFOP-pályázaton 650 millió forintot nyert, amelyből a székesfehérvári mellett Felsőzsolcán építenek egy másik logisztikai központot, illetve Pécsen a regionális feladatellátását segítő koordinációs, képzési és önkéntes központot alakítanak ki már meglévő épületek felújításával és berendezésével.
Hangsúlyozta, a projekt megvalósításával a Katolikus Karitász több célt tűzött ki maga elé: a humanitárius tevékenység mellett a katasztrófa- és vészhelyzetkezelés ellátási hatékonyságának és színvonalának növelését, valamint a tevékenységükkel elért célcsoport bővülését.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára közölte, hogy a kormány a segélyszervezeteknek mintegy 4,5 milliárd forint támogatást biztosít. A hat nagy karitatív szervezet 650-650, míg a három kisebb 200-200 millió forintos támogatásból fejleszt, ezzel az ország harmincöt településén, negyven helyszínen valósulnak meg beruházások – tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben a karitatív szervezetek támogatása nem volt megfelelő, munkájuk nem volt összehangolva, ami a bodrogi árvíz és a vörösiszap-katasztrófa idején ki is derült. Jelezte: hosszú évek kellettek ahhoz, hogy a segélyszervezeteket olyan egységes rendszerbe szervezzék, ami az ország bármelyik részén gyors segítségnyújtást eredményez.
Cser-Palkovics András, Écsy Gábor, Spányi Antal,Soltész Miklós, Törő Gábor és Fülöp Attila (b-j)
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára kiemelte, a Katolikus Karitász és az egyházak szociális feladatvállalása nem újkori jogszabályokon nyugszik, hanem évezredes, évszázados működésük egyenes következménye.
Hozzátette, a beruházás megmutatja, hogy a másokról való gondoskodás lehet nemzetstratégiai ügy, mert nemcsak fizikai építkezések valósulnak meg az országban, hanem a közösség morális építése, a másokért való felelősségvállalás is megmutatkozik a karitatív szervezetek munkájában. Fontosnak nevezte, hogy a szociális terület lényegében közösségépítés, és nem egy bajba jutott ember magánügye, hanem mindenkié, mert ha sikerül segíteni egy emberen, akkor a családon, rajtuk keresztül pedig egy közösségen, egy városon és a nemzeten is segítenek.
Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester arról beszélt, hogy a város egyik ipari parkjában a sok közepes magyar vállalkozás mellett jól megfér majd egy szociális tevékenységet folytató civil szervezethez kapcsolódó logisztikai központ. Rámutatott arra az összefüggésre is, hogy a cégek által befizetett helyi adókból tudta a város 21 millió forinttal támogatni a Katolikus Karitászt a földterület megvásárlásában.
A projektet Forgács József szakmai vezető mutatta be: a csaknem háromezer négyzetméteres telken megépülő 890 négyzetméteres csarnokban mintegy 800 négyzetméternyi lesz a raktározási terület. Megjegyezte, ekkora területen egyidejűleg képesek lesznek 250 tonna élelmiszert tárolni vagy 250-300 tonna építőanyagot elhelyezni.
