Létkérdés volt, hogy Magyarország felvegye a kereszténységet

Létkérdés volt Szent István korában, hogy Magyarország felvegye a kereszténységet – mondta az MTA Történettudományi Intézetének kutatója.

Forrás: MTI2019. 08. 20. 14:43
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bácsatyai Dániel kulcsmomentumnak nevezte, hogy III. Ottó német-római császár uralkodása idején anélkül válhatott a magyar és a lengyel egyház is a keresztény államközösség részévé, hogy hűbéri kapcsolatba kellett volna kerülniük a német-római császársággal.

A történész közölte, az ország függetlenségének megőrzéséhez Szent István részéről okos diplomáciára volt szükség. Államalapító királyunk feleségén, a bajor származású Gizella királynén keresztül remek családi kapcsolatokra is szert tett, ami szavatolta a német-római császárok közül egyedül szentként tisztelt II. Henrik jóindulatát is.

Henrik halála után azonban megszűnt a békés kapcsolat, a német-római császárság fegyveres fenyegetéssel lépett fel Magyarországgal szemben. Már Szent István életében fegyveres helytállásra volt szükség, 1030-ban – mondta.

Bácsatyai Dániel arról is beszélt, hogy Szent István halála után válságidőszak jött el. Még nem volt elég erős a keresztény magyar állam, de talán éppen a német fenyegetetéssel szemben kovácsolódott olyan összetartás, amely hozzájárult ahhoz, hogy Szent László idején erős stabil közép-európai állam jött létre – tette hozzá.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.