Baloldali támadás alatt a sikeresen védekező Magyarország

A koronavírus-törvény kapcsán milyen példátlan nemzetközi hadjárat indult Magyarország és a nemzeti kormány ellen. A baloldali politikusok, illetve a hozzájuk kötődő, jelentős részben álhíreket terjesztő sajtóorgánumok folyamatosan náciztak, diktátoroztak. Álságosan azt állították, hogy Magyarország diktatúra lett, a koronavírus-törvény hatálya örök időkre szól és a demokrácia felszámolásához fog vezetni. Többen azt hazudták, hogy felfüggesztették az Országgyűlés működését, ezt aztán sokan átvették. Orbán Viktor miniszterelnök azóta bejelentette, hogy a veszélyhelyzet megszűnik, a kormány már be is nyújtotta a parlamentnek az erről szóló törvényt, ennek ellenére senki sem kért bocsánatot a magyar kormánytól – írta az Origo.

Forrás: Origo2020. 05. 30. 12:24
in ’t Veld, Sophie
A holland Sophie in ’t Veld a 17. Budapest Pride Felvonulás és Pikniken a Városligetben még 2012-ben. Fotó: Mohai Balázs Forrás: MTI
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az európai baloldal támadása

Március 30-án szavazta meg az Országgyűlés a koronavírus-törvényt, rá egy napra pedig Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország és Svédország kormányai Magyarország nevének külön kiemelésével, közös nyilatkozatban ítélték azt el. Csatlakozott hozzájuk a holland liberális kormány is, de abban a dokumentumban már nem szerepelt hazánk neve, az utalás viszonyt egyértelmű volt.

A koronavírus-törvény kapcsán, dacára a világjárványnak, az Európai Parlament május 14-én vitát rendezett.

A vitán az MSZP-t és a DK-t is magában foglaló Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) EP-frakció spanyol vezetője, Iratxe García Pérez például azt mondta, hogy a magyar kormány meg akarja szüntetni a demokráciát: „Nem Magyarországot akarjuk támadni, hanem azokat, akik a demokráciát akarják megszüntetni egy európai országban„.

A Magyarországot támadó, valótlanságoktól hemzsegő Soros-Sargentini-jelentést továbbvivő francia zöld EP-képviselő, Gwendoline Delbos-Corfield ugyanezen a vitán a következőket állította: „Van egy kormány, és csak egyetlenegy kormány, amelyik úgy jelentette be a járványhelyzetet, hogy annak nincs végső határa. Ma a magyar kormánynak korlátlan hatalma van, és ennek nincs időkorlátja. (...) Ezzel hátat fordítanak a demokráciának”.

A holland Sophie in 't Veld liberális EP-képviselő, a magyarországi Momentumot is magában foglaló macronista Renew Europe EP-frakció tagja a vita előtt néhány nappal nyíltan kijelentette: még ha a magyar intézkedések jogszerűek is, akkor is el kell ítélni Magyarországot. Elegem van ugyanis a jogi alapú megközelítésekből, rendszerszinten kell el- és megítélni Magyarországot.

Ezt az után mondta, hogy Věra Jourová uniós biztos kijelentette, a magyar törvények semmilyen uniós jogszabállyal nincsenek ellentétben.

Sophie in 't Veld a május 14-i vitán pedig közölte: „A magyar demokráciát gyakorlatilag kinyírták”. Másnap ugyanezt kiírta a Facebook-oldalára.

A cseh liberális (Renew Europe) politikus, Věra Jourová, aki az Európai Bizottság egyik alelnöke és átláthatóságért, illetve értékekért felelős biztos pedig a brüsszeli vitán – miután korábban elismerte, hogy a magyar törvények nem ütköznek semmilyen uniós jogszabályba – a baloldal nyomása előtt meghajolva már minden konkrétum nélkül azt a hamis látszatot keltette, mintha Magyarország nem lenne demokrácia: „Mindent megteszünk, hogy Magyarország visszatérjen a demokratikus országok körébe”. Még aznap erről írt a közösségi oldalán is.

Donald Tusk

Az Európai Néppárt (EPP) vezetője, Donald Tusk egykori lengyel kormányfő és Európai Tanács-elnök is méltatlan vádakkal illette a magyar kormányt. A koronavírus-törvény elfogadásának napján a világjárványt okozó vírushoz hasonlította Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, Donald Trump amerikai elnököt és Jarosław Kaczyński lengyel csúcspolitikust.

Tusk akkor mondta ezt, amikor online megbeszélést folytatott párttársával, Radosław Sikorski volt lengyel külügyminiszterrel, akinek amerikai felesége, Anne Applebaum, a liberális Washington Post újságírója folyamatosan Magyarországot támadja – ez a beszélgetés egyébként lengyel belpolitikai kampányesemény volt.

Tusk április 1-jén, informálisan már a Fidesznek az Európai Néppártból való kizárásáról beszélt.

Április 16-án Donald Tusk interjút adott a német szociáldemokratákhoz (SPD) közel álló Der Spiegelnek. Az interjúban Tusk valótlanul azt állította, hogy a 2015-ös migránsválság óta veszélyhelyzeti eszközökkel kormányoz Orbán Viktor, majd azt mondta, hogy Carl Schmitt egykori német jogász büszke lenne a magyar miniszterelnökre, ezzel gyakorlatilag lenácizta a magyar miniszterelnököt.

Cikkeknek és tudósításoknak álcázott politikai közlemények és álhírek

A jelentős részben Soros György amerikai milliárdos által finanszírozott, de ennek ellenére magát megmosolyogtató módon függetlennek állító Amnesty International magyarországi fiókszervezetének az igazgatója, Vig Dávid például a következőket nyilatkozta a baloldali brit The Guardiannak március 30-án: „a koronavírus-törvény határozatlan idejű és ellenőrizhetetlen veszélyhelyzetet hoz létre, ami lehetővé teszi Orbán Viktornak és kormányának az emberi jogok korlátozását”.

A Vig által emlegetett „határozatlan idő” egyébként már május végén, június elején lejár, az emberi jogok korlátozására pedig nem került sor, amint ahogy az Amnesty igazgatójának a bocsánatkérésére sem.

Bocsánatkérés helyett Vig továbbra is valótlan és pontatlan vádakkal folytat kampányt a saját hazája ellen a közösségi oldalán.

Az amerikai Demokrata Párthoz közel álló New York Times április 22-én azt írta a magyar és a lengyel veszélyhelyzet kapcsán, hogy a budapesti és a varsói kormányok ennek ürügyén akarják megszilárdítani a helyzetüket, teljesen figyelmen kívül hagyva azt, hogy Magyarországon Orbán Viktor már 2010 óta hatalmon van, Lengyelország pedig 2015-ben vett konzervatív fordulatot, tehát szó sincs arról, hogy most kellene bárkinek is e két államban megszilárdítania a hatalmát.

A New York Times újságírója ugyanabban a cikkben követelte Magyarország és Lengyelország Brüsszel általi megbüntetését,

konkrétan forráselvonással, mit sem törődve a világjárvánnyal, és annak a magyar, illetve a lengyel emberek egészségére gyakorolt hatásaival. Majd autoriter módszerekkel vádolta meg a budapesti és a varsói kormányokat, úgy, hogy egyetlenegy konkrét bizonyítékkal sem támasztotta alá ezt az állítást.

Május 15-i cikkében a liberális Washington Post a veszélyhelyzetet lehetővé tévő törvények miatt a demokrácia kiüresítésével gyanúsította meg a magyar és a lengyel konzervatív kormányokat. Orbán Viktor kapcsán azt emelték ki, hogy megszüntette (!) a demokratikus játékszabályokat, a parlamenttől pedig határozatlan idejű felhatalmazást csikart ki.

A cikk fake news jellegét jól szemlélteti, hogy konkrét vádakat nem tudtak megfogalmazni, illetve elhallgatták azt a tényt, hogy a különleges jogrend csak addig marad életben, amíg a járványhelyzet ezt megköveteli.

Orbán Viktor épp aznap közölte Belgrádban, hogy május végén már vissza is adják a különleges felhatalmazást, tehát júniustól nem lesz érvényben a veszélyhelyzet.

Orbán bejelentése persze nem szerepel a cikkben, mert a szerző célja nem a kiegyensúlyozott és hiteles tájékoztatás, hanem az ideológiai alapú manipuláció volt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter április 9-én adott interjút az amerikai fake news-csatornának, a CNN-nek.

A műsorvezető egy kérdésbe foglalt állításban azt mondta, hogy a magyar kormány „beszüntette” az Országgyűlést, ami ennek következtében nem tud ülésezni. A nyilvánvaló álhírt Szijjártó tételesen cáfolta meg, nevetségessé téve a műsorvezetőt.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.