Rabosították a mentőket a csenyétei ügy miatt

Rabosították azt a két mentőt, akik – mivel a segélyhívás során verbális fenyegetés érte őket – nem mentek be idén januárban egy beteghez a csenyétei romatelepre. Az ellátásra szoruló beteg elhunyt, amíg a mentőszolgálat munkatársai a rendőri kíséretre vártak. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság eljárást indított az encsi rendőrkapitányság által elrendelt vizsgálat ügyében. Az ügyben június 18-án két férfit gyanúsítottként hallgattak ki, a rendőrség és az ügyészség megállapította, bűncselekmény történhetett Csenyétén. A büntetőeljárásnak szakértők bevonásával elemeznie kell a mentők fenyegetettségének valóságtartalmát, a késlekedés és a beteg halála közötti ok-okozati összefüggést.

Végh Attila
2020. 06. 20. 6:50
null
Testi épségük fenyegetése esetén az OMSZ dolgozói kezdeményezhetik a rendőri biztosítást Fotó: Mirkó István
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ország egyik legszegényebb településére január 24-én 19 óra 11 perckor hívtak mentőt. A település szélén levő romatelepen a 49 éves K. Gy. házához kértek segítséget, a diszpécserközpont szerint 19 óra 27 percig még négy alkalommal érkezett sürgető hívás. A mentők szerint a segítséget kérők agresszívan viselkedtek, szidalmazások, fenyegetések is elhangzottak. A mentőket már korábban is érte hasonló atrocitás ezen a településen és más környékbeli kis falvakban, ezért az encsi rendőrkapitányságtól kértek segítséget. A legközelebbi rendőrjárőr is húsz percre volt a falutól, a mentők hamarabb érkeztek meg, ezért Csenyéte határában megállva várták a biztosítást. Közben a település polgármestere is a helyszínre érkezett, saját autójával vitte a mentőkhöz a 49 éves férfit, megkezdték az ellátását, de már nem lehetett rajta segíteni.

A mentők szerint vannak olyan borsodi és nógrádi települések, ahol már a segélyhívás címét meghallva rendőri biztosítást kérnek nemcsak a kivonuló egységek, a diszpécserek is, tudván, többször érezték már magukat fenyegetett helyzetben az ott dolgozó egységek tagjai. Ezt a rendőrök is megerősítették, akik rendszeresen nyújtanak segítséget a mentőknek a térségekben. Azt, hogy valaki milyen kijelentések következtében érzi magát veszélyben, az egyén és az adott szituáció dönti el, egy mentő, egy közfeladatot ellátó személy egyéni mérlegelése ez, ezért élnek a mentők azzal a lehetőséggel, hogy minden kockázatosnak ítélt helyzetben rendőri segítséget kérnek.

Magyarországon évente 100-150 fenyegetés, negyven-ötven támadás, atrocitás ér mentőket a durva szidalmazásoktól, sértegetésektől a harapáson át a tényleges, tettlegességig fajuló bántalmazásokig. 2015-ben egy drogos fiatal hasba szúrta a rajta éppen segíteni próbáló mentőorvost, aki életveszélyes sérüléseket szenvedett. Ütöttek már meg orvost a mentőautóban, karmolták szét a mentő arcát lakásban, fújták le könnygázzal nyílt utcán, legtöbbször betegek vagy az ellátandó beteg közvetlen hozzátartozói, ismerősei.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság a nyomozás érdekeire és az ügyben érintett személyek jogaira tekintettel csak annyit közölt, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt indítottak eljárást az eddig beszerzett bizonyítékok alapján. Ez a tényállás és a gyanúsítás kizárólag a két mentőre értelmezhető. Az Országos Mentőszolgálat a rendőrség álláspontjához igazodva csatlakozott a hírzárlathoz, mind­össze korábbi közleményüket erősítették meg. Eszerint „a rendőri biztosítás megvárására, az emiatt késleltetett segítségnyújtásra a munkatársaikat ért közvetlen telefonos fenyegetés miatt kerülhetett sor”.

Testi épségük fenyegetése esetén az OMSZ dolgozói kezdeményezhetik a rendőri biztosítást
Fotó: Mirkó István

A polgármester nem akar új Gyöngyöspatát

A Magyar Nemzet megkérdezte az esetről a település éppen szabadságon levő polgármesterét is. Kiss István lapunktól tudta meg, hogy büntetőeljárás indult a szerinte súlyos szakmai hibát vétő mentőtisztekkel szemben. A polgármester elmondta, szomorú, amiért szerinte igaza lett, hogy a mentők a felelősek egy ember haláláért, amit azzal sem lehet meg nem történtté tenni, hogy most felelősségre vonhatják a mulasztókat. Sem a falu, sem az érintett család nem fogadott jogi képviselőket, bíztak abban, hogy a magyar jogalkalmazók is belátják, a mentők nem tettek meg mindent a beteg ellátása érdekében.

Kiss István visszautasítja azokat a felvetéseket, hogy a mentőket támadás érhette volna a csenyétei romatelepen. Szerinte aki ismeri a roma mentalitást, tudhatja, hogy ha egy felfokozott helyzetben, tragédiához közeli állapotban el is hangzanak fenyegetőnek értelmezhető szavak, azok még nem jelentenek konkrét tettlegességet, mint ahogyan nem is történt ilyesmi a mentőkkel. Senki nem kergette vagy támadta meg őket, a falubeliek a fenyegetést is tagadják.

A polgármester nem szeretné, ha a gyöngyöspatai iskolai botrányhoz hasonlóan bárki is beleavatkozna az ügyükbe, bíznak abban, hogy a magyar igazságszolgáltatás teszi a dolgát, és a bizonyítékok alapján a hatályos jogszabályok szerinti végeredmény születhet. Gál Kristóf alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának munkatársa a Magyar Nemzetnek elmondta, a szolgálati szabályzat értelmében karhatalmi segítségként a rendőrség a lehető legrövidebb időn belül köteles segítséget nyújtani a mentőknek, ha a mentőszolgálat munkatársai azt személyesen vagy a diszpécserközponton keresztül kérik. A rendőrség szóvivője szerint a csenyétei ügyben a rendőrök ellen nem érkezett feljelentés, nem indult fegyelmi eljárás.

Az Országos Mentőszolgálat főigazgatója az eset után azonnal meghallgatta a halálesetet megelőző telefonhívásokat, amelyek alapján Csató Gábor érthetőnek nevezte munkatársai reakcióját és azt, hogy saját, valamint az ellátás biztonsága érdekében megvárták a rendőröket. Az Országos Mentőszolgálat a rendőrséghez igazodva hírzárlatot rendelt el az ügyben.

– Az egészségügyi törvény alapján a mentés igénybevételéhez való jog Magyarország területén – állampolgárságra vagy egészségbiztosítási jogviszony fennállására való tekintet nélkül – mindenkit megillet, ugyanakkor a mentés biztonságos, egységes és összehangolt működéséhez szükséges feltételrendszer biztosítása és megszervezése állami feladat. Ennek részeként, a jogszabályi feltételek fennállása esetén – különösen testi épség elleni fenyegetés, illetve ön- vagy közveszélyes beteg esetén – a mentőszolgálat kezdeményezheti, hogy rendőri biztosítás igénybevétele mellett végezze a tevékenységet – közölte a Magyar Nemzet megkeresésére ifjabb Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.