Az eddig lezajlott tanúkihallgatások alapján már a korábbinál súlyosabb bűncselekmény elkövetésével, közfeladatot ellátó személy elleni emberölés kísérletével gyanúsítja a rendőrség H. Andrást, amiért a bíróságon a Btk. szerinti 5–15 éves szabadságvesztés felső határához közelebbi ítéletet kaphat majd.
A Balaton-felvidéki 17 éves diák december elején a Győri Szakképzési Centrum Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma 10. osztályának fizikaóráján többször megszúrta késével az 51 éves osztályfőnöknőjét. Mindezt állítólag egy dolgozatra adott hármas jegy miatt. Az asszony súlyos sérüléseket szenvedett, karját megműtötték, sérülései nyolc napon túl gyógyulóak, otthonában folytatódik a gyógykezelése.
A tanárnő H. András apjának, aki meglátogatta őt a kórházban, azt mondta: kész megbocsátani a rá támadó fiúnak.
A támadót eddig kétszer hallgatták ki, a késelés napján azonnal beismerte – és megbánta – tettét, annak ellenére, hogy magára a szurkálásra egyáltalán nem emlékszik, és második kihallgatásán, a karácsony előtti hétfőn ugyanezt tudta elmondani. Nem adott magyarázatot magára a támadásra, nem tudja, miért szurkálta meg a tanárnőt.
Ügyvédje, Faragó Péter azt mondta a Magyar Nemzetnek, az emlékezetkiesés okának megállapítása mellett azért is lenne sürgős védence igazságügyi elmeorvosi szakértői vizsgálata, hogy eldöntse, alkalmas-e a fiú egyáltalán a börtönre vagy a letartóztatás körülményei miatt további pszichés sérülés éri. Az elmeorvosi szakértői munka azonban a nyomozást irányító ügyész soron kívüliséget kérő indítványa ellenére még csak el sem kezdődött.
Az eddig lezajlott tanúkihallgatások alapján már a korábbinál súlyosabb bűncselekmény elkövetésével, közfeladatot ellátó személy elleni emberölés kísérletével gyanúsítja a rendőrség H. Andrást
A támadásnak a fiú kéttucatnyi osztálytársa is szemtanúja volt. Faragó Péter információja szerint az osztálytársakat ismételten meghallgatja a nyomozó hatóság.
Mint azt korábban lapunknak Németh Zsolt kriminológus elmondta, az igazságszolgáltatás a társadalmi elvárásnak megfelelően a bűntettek megtorlására törekszik, amit az elkövetett bűncselekménynek megfelelő súlyú, a büntető törvénykönyvben pontosan szabályozott mértékű büntetéssel sújt a bíróság. A jogszerű ítélethez azonban H. András esetében is egy sor részletet pontosítani – bizonyítani – kell. Így például azt, kitervelte-e a diák a támadást előre vagy csak pillanatnyi indulatból cselekedett.
Ennek eldöntéséhez ki kell hallgatni – ha szükséges, többször is – tanúként a fiú osztálytársait, de az is lehet, hogy szélesebb körű lesz a tanúkihallgatás, mert nem biztos, hogy a baráti köre az osztálytársakból tevődik össze. Sajtóhírek szerint H. korábban azt mondta társainak, leszúrja a tanárnőt, ha rossz jegyet ad a dolgozatára. Tisztázandó és döntő kérdés, valóban mondott-e ilyet. Amennyiben igen, akkor még súlyosodhat a gyanúsítás előre kitervelt vagy akár aljas indokból, közfeladatot ellátó személy elleni emberölés kísérletre is, és ebben az esetben a minősítések miatt egyre inkább a maximális büntetésre – 15 évre – számíthat az elkövető.
Az osztálytársak és barátok, valamint a szülők, illetve testvérek vallomása azért is fontos, mert a nyomozók választ kaphatnak arra a kérdésre, volt-e előjele a támadásnak, például feltűnő kedélyállapot-változás, volt-e látható feszültség, szorongás, esetleg gyűlölet a fiúban, ami aztán késelésbe torkollt. A támadó ügyvédjétől tudjuk, volt ilyen előjel, hiszen a fiú szülei pszichiáterhez kértek időpontot, mert András folyamatos gyomorgörcsre, hányingerre, hasmenésre panaszkodott a stressz miatt.
Az igazságügyi elmeorvos szakértő a támadó pszichéjét vizsgálja majd, hogy valóban beszűkült állapotban hajtotta-e végre a támadást, illetve azt, hogy nincs-e olyan betegsége, ami kizárja a büntethetőséget. Emellett egy másik szakértő feladata lesz, hogy eldöntse: a támadás eszköze, a helyszíni felvételek szerint egy tíz centiméter pengehosszúságú zsebkés alkalmas-e emberélet kioltására vagy sem.
