Trianonra emlékezett az Országgyűlés

A parlamenti emlékülés végén Orbán Viktor miniszterelnök odament az MSZP, az LMP és a Jobbik frakcióvezetőjéhez is, akiknek kézfogással köszönte meg a megemlékezésen való részvételt.

Trianon 100 - Az Országgyűlés emlékülése Fotó: Illyés Tibor

A házelnök szerint az uniós alapdokumentumban is megtalálható a nemzeti identitás kifejezés, jogként elismeri, garantálja. Ám ennek nem határozták meg a fogalmát. Kövér szerint a nemzeti önazonosságról szóló, az Országgyűlés előtt fekvő nyilatkozat ennek a hiányosságát próbálja pótolni. A nemzeti identitás alanya – a dokumentum megfogalmazása szerint – az adott állam területén meghatározott idő óta élő nemzeti közösségek, függetlenül attól, hogy számbeli többségben vagy kisebbségben élnek-e.

– A mi válaszunk az, hogy nemzeti identitása az embereknek, az állam polgárainak van, ez az identitás, mint tudatállapot és értékrend az anyanyelvükből, a kultúrájukból és a szülőföldjükből fakad – összegezte a házelnök. Európában és a Kárpát-medencében nem az államhatárok megváltoztatásával kezelhetők a nemzeti kérdések, hanem az állampolitikák megváltoztatásával, a nemzeti önazonossághoz való jog biztosításával – tette hozzá.

A magyarság ezeréves Kárpát-medencei történelméből száz nehéz esztendő van a hátunk mögött, és a magunk által alakító jövő áll előttünk – mondta Kövér László.

– Kívánjuk, hogy a világban legyen béke, szabadság és egyetértés – fejezte be beszédét a házelnök.

A köztársasági elnök felidézte Szent István intelmeit, amelyben a király arról ír fiának: mértéken felül senkit se büntessen. Ehhez képest Áder felidézte, hogy Németország és Magyarország büntetésének mértéke nincs arányban. A területveszteség a németek esetében 13 százalék, Magyarország esetében 67 százalék. Lakosságarányban a németek négy százalékot vesztettek, Magyarország hatvanat.

Áder János felidézte azt is, hogy a béketárgyalásokon a magyar delegáció nem mondhatta el álláspontját, érveit, mindössze egyetlen felszólalásra volt lehetősége.

– A népek önrendelkezésére vonatkozó wilsoni elveket csak Magyarország kárára érvényesítették – emlékeztetett a legfőbb közjogi méltóság. Áder felidézte, az ország sorsáról sunyi háttertárgyalásokon, 1920-nál jóval korábban döntöttek. – Felkészületlen politikusok, politikai kalandorok, önjelölt próféták, fizetett ügynökök, elfogult, részben korrumpált szakértők, magyargyűlölettel fertőzött újságírók közös munkája mindaz, amit ma trianoni diktátumnak hívunk – összegezte Áder.

A köztársasági elnök feltette a kérdést, hogy békét hozott-e Trianon; segítette-e a térség gazdasági fejlődését; csökkentette-e az etnikai feszültséget a térségben? A válaszokat megadva azt mondta: nem.

Áder János felidézte Churchill szavait: „egyetlen olyan népe vagy tartománya sincs a Habsburgok birodalmának, amelynek a függetlenség elnyerése ne hozott volna olyan kínokat, amelyeket hajdani költők és teológusok a kárhozottaknak tartottak fenn”.

A köztársasági elnök felvetette, hogy igazságos volt-e a trianoni döntés. – Az, hogy mi magyarok igazságtalannak érezzük, érthető. De mit gondolnak mások? – tette fel a kérdést. A magyarbarátsággal nem vádolható Harold Nicolson szerint a békediktátum következményeit igen súlyosnak minősítette. A köztársasági elnök több más politikustól is idézett, így Mitterrand francia köztársasági elnöktől is, aki a versailles-i szerződést igazságtalannak minősítette.

A köztársasági elnök elmondta, számos írót, költőt idézhetne Trianon kapcsán. Végül választása Ruttkay Arnold versének részletére esett:

Nem volt még elég...?

Mi kell még...?

Nem volt elég a hétpecsétes Békeokmány,

az ingyen kapott ősi föld...?

Nem volt elég a sebtében meghúzott országhatár,

kertek végében a málnabokor mögött?

Kevés volt talán,

a lehullott utcatábla,

átköltött térkép,

eldőlt szobor...?

Az anyanyelv már rég föld alá költözött,

suttogva szólt a zsalugáterek mögött.

Bezárt az ódon iskola,

elhalt a dal,

kidőlt a harangláb.

Az emlékek is reszketve féltek.

– A 100. évfordulón indokolt, hogy a saját házunk táján is söprögessünk – vetette fel a köztársasági elnök. Áder elmondta:

az ország vezetőinek katasztrofális ténykedése tovább súlyosbította az elcsatolt területek miatt kialakult helyzetet.

Konzervatív tehetetlenség, liberális tehetségtelenség és a bolsevik eszme adott randevút egymásnak – mondta.

A legfőbb közjogi méltóság szerint 1918 és 1919 fordulóján nem működött megfelelően a hírszerzés, az önvédelmi ösztön, a diplomácia. Áder szerint a hibák többek voltak politikai vakságnál, azok súlyos felelőtlenség következményei. – Károlyi Mihály egyetlen dolgot megtehetett volna: egyben tartja a hadsereget és erős karhatalmat épít ki, ami védelmet jelenthetett volna a betörő csehek és románok ellen – mondta.

– Vesztes háború, két forradalom okozta káosz, Trianon súlyos társadalmi-gazdasági következményei, csőd szélére jutott állam – vázolta fel az akkori helyzetet Áder János, hozzátéve, hogy a rendteremtés Bethlen Istvánra maradt, akiről egy angol történész megjegyezte, a háború utáni időszak egyetlen politikai tehetsége volt.

Bethlen István megteremtette a politikai stabilitás, majd a gazdasági kilábalás feltételeit. Csökkentette Magyarország nemzetközi elszigeteltségét, sikerült a gazdaság újraindításához szükséges kölcsönhöz jutnia. A magyar piacot védő vámokat vezetett be. – Az eredmény minden elképzelést felülmúlt – összegezte Áder János, emlékeztetve, hogy 1925-től minden évben költségvetési többletet ért el a kormány és jelentősen növelni tudta az oktatásra és közegészségügyre fordított pénzeket.

Eltelt száz év, telve fájdalommal, veszteségekkel, sok-sok tapasztalattal.

Magyarországot újra és újra megvádolják a határok megváltoztatásának szándékával, figyelmen kívül hagyva, hogy amikor erre a történelem lehetőséget adott, hazánk sosem élt területi követelésekkel

– emlékeztetett a köztársasági elnök.

– Tiszteletet adunk a Magyarországon élő nemzetiségeknek és azt szeretnénk, ha ők is tisztelettel fordulnának felénk. Nekünk egymás javára és nem egymás ellenében kell dolgoznunk. A nagyhatalmak hibáit nekünk kell helyrehoznunk, ha így teszünk, a trianoni átok lekerül rólunk – mondta a köztársasági elnök.

A köztársasági elnök azt üzente a szomszédos államoknak, hogy nem leszünk partnerek az elhallgatásban, a történelemhamisításban, az anyaországon kívül élők megtagadásában.

– Partnerek leszünk viszont az őszinte beszédben, a történelmi esélyek kihasználásában, a magyarok és magyarok, a magyarok és más nemzetiségűek közötti kötelék erősítésében. Senki sem vitathatja el a jogot, hogy azért dolgozzunk, hogy a nemzet lelki határai változatlanok maradjanak.

A legfőbb közjogi méltóság emlékezettet, június 4-ét tíz éve úgy nevezik: a nemzeti összetartozás napja. – Az elmúlt tíz évben az volt a célunk, hogy építsünk ott, ahol az elmúlt évtized csak rombolni tudott – mondta, majd kifejtette, hogy a kabinet megtöltötte a nemzetpolitika fogalmát tartalommal, segítséget, képzéseket nyújtott a határon túliaknak.

A magyar Országgyűlés tíz év alatt megtízszerezte a nemzeti összetartozás kiteljesítésére szánt forrásokat. Tíz év munkája termőre fordult – mondta Áder János.

– Száz év elteltével, két világháború után, Trianontól és gazdasági válságoktól gyötörten, egy több mint négy évtizedes szocialista, kommunista vargabetű után, egy levert forradalmat követően, többször is az államcsőd szélére jutva itt vagyunk, élünk. A jövőben bizakodva mondhatjuk, a magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is – fejezte be beszédét Áder János köztársasági elnök.

A parlamenti emlékülés végén Orbán Viktor miniszterelnök odament az MSZP, az LMP és a Jobbik frakcióvezetőjéhez is, akiknek kézfogással köszönte meg a megemlékezésen való részvételt.