Tudományos forgatag az ELTE-n

Drónok, robotok, virtuális séta, csillagászati és űrkutatási eszközök – a legmodernebb technológiai vívmányokkal ismerkedhettek meg a látogatók a szombati Tudományok Fővárosa fesztiválon, melynek az ELTE adott otthont. Az interaktív kiállításon Gulyás Tibor innovációs helyettes államtitkár kiemelte: jelentősen, mintegy 25 százalékkal bővíti a kormány jövőre a kutatás-fejlesztés támogatását.

Huszonöt százalékkal növeli tovább a kormány a kutatás-fejlesztési ráfordításokat jövőre – hangsúlyozta az innovációért felelős helyettes államtitkár az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kampuszán megrendezett Tudományok Fővárosa fesztivál megnyitóján. A legújabb technológiai fejlesztéseket és találmányokat felvonultató szombati kiállításon Gulyás Tibor kiemelte: biztosítani kell, hogy a tudományok iránt érdeklődő fiatalok kiélhessék kíváncsiságukat az oktatási rendszerben, hiszen a legjelentősebb kutatásoknál mindig egyszerre volt jelen a véletlen és a felfedezés iránti vágy, így volt ez például ez a C-vitamint felfedező Szentgyörgyi Albert esetében is.

Felidézte, hogy az elmúlt egy évben sokat tett a kutatás-fejlesztési teljesítmény növelése érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), komoly intézményi bázist hoztak létre, átalakították a terület finanszírozását és további forrásbővítések várhatók a következő időszakban is. Ismert, a korábbi bejelentések szerint 2020-ban az innovációs terület állami támogatása a 160 milliárd forintot is meghaladja, ami mintegy 32 milliárd forintos többletet jelent az idei évhez képest.

Gulyás Tibor rámutatott, nagyon fontos az egyes tudományterületeket közelebbről is megismertetni az emberekkel, különösképpen a STEM (Science, Technology, Engineering and Mathematics, vagyis a természet- és mérnöki tudomány, technológia, illetve matematika) területét, mert növelni szeretné a kormány a természettudományos pályát választó fiatalok arányát.

Hogy tényleg megéri a reáltárgyak tanulásába befektetett energia, azt a kiállításon bemutatott fizetési körkép is bizonyítja, amely szerint az elmúlt évtizedben a mérnöki pályát választók átlagfizetése minden más szakterületnél meredekebben ívelt felfelé: míg 2009-ben 126 ezer forintot keresett egy villamosmérnöki végzettségű fiatal, 2012-re már 336 ezer forintra emelkedett az átlagbér ebben a szakmában, 2015-re a félmillió forintot is meghaladta, 2017-ben pedig bruttó 693 ezer forintos fizetéseket regisztráltak a mérnökök körében. Mindeközben a bölcsészdiplomások bére ugyanezen időszak alatt mindössze 347 ezer forintra kúszott fel, vagyis feleannyi fizetéssel kell beérniük. A felvételi adatok szerint a felsőoktatásba készülők arányán már látszik a kedvező tendencia: ebben a tanévben a legtöbb elsőéves az alapképzésben mérnökinformatikus, gépészmérnöki, programtervező informatikus szakokra iratkozhatott be.

A harmadik alkalommal megrendezett interaktív, egész napos kiállításon a legizgalmasabb természettudományos fejlesztéseket lehetett megnézni, és kipróbálni, többek közt robotokat, drónokat, valódi űrruhát, de VR-szemüveg segítségével virtuális sétát tehettek az érdeklődők a paksi atomerőműben, a Richter standjánál a gyógyszerkutatás titkaival lehetett ismerkedni, a Svábhegyi Csillagvizsgáló jóvoltából pedig valódi meteoritokat is vizsgálhattak mikroszkópokkal a jelenlévők.