Vannak, akik néhány ecsettel tesznek csodát

Kilenc év alatt hétezer liter festék fogyott, 27 ezer négyzetméternyi fal lett színes és több ezer önkéntes vett részt a munkálatokban a Let’s Colour Településszépítő Egyesület akciói során. A nemzetközi mozgalom célja, hogy a megkopott, elhasználódott tereknek új színt és új életet adjanak, ám ehhez elsősorban erős közösségekre van szükség. Ezúttal egy gödi általános iskola bizonyította be, mire képes az összefogás.

Egy biztos: jobb lesz így belépni a suli épületébe Fotó: Kurucz Árpád

Már az iskola kapujában érezni a festékillatot, az épületbe érve pedig kisebb tömeg fogad, pedig még három hét van a vakációból. A gödi Huzella Tivadar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában vagyunk, ahol a Let’s Colour Településszépítő Egyesület pályázatának – és a közösség összefogásának – köszönhetően nyolcszáz négyzetméternyi falfelület kaphat új színt és egyedi stílust az intézményben.

A festékesvödrök útvesztőjében az egyenpólós diákok és a szülők egy része a festékestálcákat töltik újra, míg a többiek a fal felé fordulva dolgoznak. Telefon helyett mindenkinek ecset van a kezében, a közösségi médiát ezúttal háttérbe szorították a színek. Reggel fél nyolc óta folyik a munka. – Hű, de jól néz ki! Nem gondoltam, hogy ilyen jól megy majd a festés – lepődik meg az egyik diáklány, miután megcsodálta művét.

– A Let’s Colour kiírásra több száz intézmény nevezett, köztük iskolák, polgármesteri hivatalok, uszodák, velük kellett versenyeznünk. Készítettünk egy zenés, táncos kisfilmet a pedagógusokkal és a diákokkal, amelyben bemutattuk az intézmény ­mindennapjait – kezdi Arany-Tóth Ágnes, az alsó tagozat intézményvezető-helyettese. Mint mondja, a tanulók, a pedagógusok és a szülők is nagyon lelkesek voltak, ennek köszönhetően végül nyolcezer szavazatot szereztek és nyertek.

Egy biztos: jobb lesz így belépni a suli épületébe
Fotó: Kurucz Árpád

Az iskola nagysága miatt arra sosem volt lehetőség, hogy egy időben tatarozzák az egész épületet, így csak a legszükségesebb részeket festették az elmúlt években. – Ahhoz, hogy a Let’s Colour csapata és az önkénteseink egyáltalán hozzá tudjanak látni a munkához, a gödi önkormányzat segítségével sikerült olyan szakembereket találni, akik előkészítették a falakat – avat be Horváth Ferenc, az iskola igazgatója. Habár az intézmény megszépítésére csak 35 önkéntesre volt szükség, több százan jelentkeztek, ugyanis a város lakói is sajátjuknak érezték a kezdeményezést.

A Let’s Colour Településszépítő Egyesület kilencedik éve van jelen Magyarországon, azzal a céllal, hogy a lepusztult, elhanyagolt közösségi terek új színt kapjanak. Az egyesületnek ez a harmincharmadik festése 2010 óta, a különleges és vibráló alkotások Budapest több pontján – példádul az állatkert, az újlipótvárosi tanuszoda, a Kerepesi úti betonfal, a Millenáris – jelen vannak – avat be Nagy Gergely, a mozgalom szóvivője.

Közben az akció résztvevői rövid szünetet tartanak. A frissítők után mindenki visszatér a munkaállomására, köztük egy fiatal anyuka is, aki párosával szedi a létra fokait. A létra tövében egy kislány ácsorog, apró kezei megfeszülnek. „Nem félsz, anya?” – érdeklődik, majd ráfog erősebben a létrára. – Utoljára három éve volt ecset a kezemben, amikor a gyerek szobáját kifestettük – mondja nevetve egy másik édesanya, hozzátéve: pontos instrukciókat kaptak a Let’s Colour csapatától, akik néhány perc alatt azt is megtanították, hogyan tudunk könnyedén, de ugyanakkor magabiztosan éleket festeni.

Ahogy múlnak az órák, a terek egyre inkább megtelnek élettel, a szürke falakat színes és harmonikus formák váltották fel. A grafikus büszkén pásztázza végig a mintát, majd az önkénteseket, és így szól: – Huzella Tivadar egyik idézetét képesítjük meg: „A szeretet az éltető napsugárnak a társadalmi formája.” Ez a jelmondat, azt hiszem, a mai napra is érvényes.