A jelenségre persze gyorsan felfigyeltek a napos oldalon is, és mi tagadás, ki is használták. Abban a pár órában ugyanis, amíg az árnyékból mindenki áttért a fényre, jelentősen megnőtt a napsütötte boltok, kávézók és cukrászdák forgalma. A sötét oldal üzletei pedig üresen maradtak. Örültek is a pult mögött álló alkalmazottak, hátukat az ajtófélfának támasztva bámészkodtak és cigarettáztak, még arra is sor került, amit soha az életben nem tudtak volna elképzelni: félelem és rettegés nélkül elbeszélgettek a szuterének népével. Ők pedig rájöttek, nem csak az enyhet adó hűvösből, de a tikkasztó hőségből is hasznot lehet húzni: átmentek az utca túloldalára, hogy védelmi pénzt kérjenek a napsütötte kirakatok mögött állóktól.
De hogy a fentiek igazából mekkora segítséget nyújtottak a lentieknek, az csak délben derült ki. Addigra ugyanis a nap úgy haladt tova a pályáján, hogy az árnyék és a fény helyet cserélt, úgyhogy kezdődött minden elölről.
