A mai értelemben vett tatár bifszteket egy orosz szakács találhatta ki, aki vélhetően a nyereg alatti puhítás legendájából merített ötletet, és nyersen tálalt fel megfűszerezett húsvagdalékot. A módszert ellesték a németek, aztán a 19. században egész Európában elterjedt az étel, és amerikai német éttermekben is feltűnt. A fűszerezése eltérő volt, de a mustár nem maradhatott ki, és kerülhetett bele konyak vagy barna sör is. Az első „hivatalos” leírás 1903-ban jelent meg Auguste Escoffier, a francia konyha megújítójának Le Guide Culinaire című receptgyűjteményében Steack à l’Americaine néven.