Sok egyetemista tanulmányai végén a munkakeresés helyett saját cégalapításba kezd. Különböző gazdasági társasági formák közül lehet választani, egyes esetekben pedig az adózás is eltérő lehet. Ezekre figyelj, hogy te is rendben légy adóügyileg – olvasható az UNILIFE cikkében.
Ha te is a cégalapítást fontolgatod, jobb ha számolsz a költségekkel is.
Ezek közül az adózást biztosan figyelembe kell venned.
Tao törvény
Ha vállalkozási tevékenységet folytatsz, legyen szó Kft, Nyrt, Zrt, Bt vagy Kkt formáról, akkor a Tao törvény biztosan vonatkozni fog rád.
A Tao a Társasági és Osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény rövidítése.
Többek között ebben van meghatározva a jelenlegi 9%-os társasági adó mértéke. Mi után kell fizetni ezt a 9%-ot? Az adózás előtti eredményünkből kerül meghatározásra, de előtte még mindenképp számolni kell az adózás előtti eredményt csökkentő vagy növelő tételekkel és az adókedvezménnyel is. Ez alól pedig mentességet élvezhetnek a közhasznú szervezetek, közalapítványok, egyesületek, lakásszövetkezetek, önkéntes kölcsönös biztosító társaságok, szociális és non-profit szervezetek, abban az esetben, ha nincs vállalkozási bevételük, vagy az nem haladja meg az összes bevételük 10%-át. A víztársulatoknak pedig bevételtől függetlenül nem kell megfizetniük a társasági adót.
Helyi iparűzési adó
A település közigazgatási határán belül, ahol a vállalkozási tevékenységet folytatjuk, helyi iparűzési adót kell megfizetnünk. A vállalkozás ideje szerint megkülönböztetnek tartós és ideiglenes vállalkozási tevékenységet.
Tartós vállalkozási tevékenység alatt évente minimum 181 működő napot értünk.
Az ideiglenes esetén pedig minimum 30 és maximum 180 napot kell dolgozni olyan formában, amely során bevétel keletkezik, de telephellyel és székhellyel nem rendelkezik. Ideiglenes közé soroljuk a vásározó és piacozó tevékenységet is. Az adó mértékének nagysága településenként eltérő, de az adóalap maximum évi 2%-a lehet, vagy ideiglenes tevékenység esetén napi 5.000 forint legfeljebb. Az adókedvezmények az önkormányzatok döntése szerint alakulnak.
KATA és KIVA
Nem, most nem a női névről lesz szó, hanem a kisadózó vállalkozók tételes adójáról.
A KATA és KIVA rövidítések alatt a Kisadózó Vállalkozások Tételes Adójáról és a Kisvállalati Adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt értjük.
Igazán népszerű és elterjedt vállalkozási és adózási formák. A KATA-t a kisvállalkozók vehetik igénybe, akik nem haladják meg az évi 12 millió forintos nettó árbevételt. Erre különösen fontos figyelni, hiszen ha mégis átlépnénk az összeget az év végére, akkor a 12 millió forint feletti részre 40%-os büntető jellegű adó kerül kiszabásra. Ha viszont biztosan ez alatti összegnél maradunk, akkor igazán kedvező lehet számunkra, hiszen havonta 50 vagy 75 ezer forintos tételes adót kell csupán megfizetnünk. Ezzel pedig kiváltjuk a társasági adót vagy személyijövedelem és járulékadókat.
Fontos kiemelni azonban, hogy ebben az esetben 15%-os osztalékalap utáni adóval is kalkulálnunk kell.
A KIVA opciót,kisvállalkozásnak minősülő vállalkozások választhatják. Az éves várható bevétel pedig maximum 1000 milllió forint lehet. Az adó mértéke ebben az esetben 12%, ami kiváltja a 9%-os társasági adót, a 17,5%-os szociális hozzájárulási adót és az 1,5%-os szakképzési hozzájárulás összegét is.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
Borítókép: Pexels
