Negyvenkét 14 évesnél fiatalabb ellen indult büntetőeljárás

A 2013. július elsején hatályba lépett új büntető törvénykönyv számos speciális garanciális szabályt tartalmaz.

A Legfőbb Ügyészség gyermek- és fiatalkorúak bűnügyeivel foglalkozó osztálya a közelmúltban törvényességi szempontból áttekintette a 12 és 14 év közötti terheltek ellen 2013. július 1. és 2014. december 31. között indult büntetőeljárásokat. A 2013. július elsején hatályba lépett új büntető törvénykönyv számos speciális garanciális szabályt tartalmaz ebben a körben. Az új Btk. megjelöli azokat a súlyos bűncselekményeket – például emberölés, halált okozó testi sértés, rablás, kifosztás –, amelyek esetén a 12. életévét betöltött fiatal is büntetőeljárás alá vonható, feltéve, ha a bűncselekmény elkövetésekor rendelkezett a következmények felismeréséhez szükséges belátással. Azaz a bűncselekmény elkövetésének időpontjában értelmileg és erkölcsileg kellően fejlett volt ahhoz, hogy felismerje a tett jogellenességét, és ez alapján cselekedjék.

Az ilyen életkorú terhelt beszámítási képessége és büntetőjogi belátási képessége tárgyában egyesített igazságügyi elmeorvos szakértői és pszichológus szakértői véleményt kell beszereznie az eljáró hatóságnak.

A 12 és 14 év közötti terhelttel szemben joghátrányként csak intézkedés alkalmazható. Ez annyit jelent, hogy a szabadságelvonással nem járó intézkedések közül a megrovás, a próbára bocsátás és – ha a terhelt az ítélet meghozatalakor a 16. életévét betöltötte – a jóvátételi munkavégzés, végső soron a szabadságelvonással járó javítóintézeti nevelés elrendelése jöhet szóba. Az elkobzás, a vagyonelkobzás és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele az ilyen életkorúaknál is az általánosan irányadó szabályok szerint rendelhető el.

Az ügyészség által közölt adatsor szerint 2013 második fél évében 14 ügyben 16 olyan fiú és egy lány ellen indult büntetőeljárás, aki még nem töltötte be a 14. életévét. Tavaly pedig ugyanebből a korosztályból 34 fiú és 8 lány ellen.

Azokban az ügyekben, amelyekben a bíróság már megállapította a 14 évesnél fiatalabb terhelt büntetőjogi felelősségét, joghátrányként jellemzően két és három év közötti javítóintézeti nevelést alkalmaztak, csupán egy esetben fordult elő próbára bocsátás elrendelése (egy évre). Az ügyek túlnyomó többsége rablás miatt folyik, de egyben csoportosan elkövetett kifosztás, egyben pedig életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt indult a büntetőeljárás.

A legtöbb ilyen cselekményt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, valamint a fővárosban követték el, Tolna, Békés és Komárom-Esztergom megyében pedig nem indult 14 évesnél fiatalabb ellen büntetőeljárás.

Az ilyen nyomozások az ügyészség fokozott felügyelete mellett folynak. A vizsgálat megállapítása szerint a felügyeletet gyakorló ügyészségek különös körültekintéssel jártak el, átirataik hatékonyan szolgálták a speciális anyagi jogi és eljárásjogi szabályok betartását és érvényesülését a nyomozó hatóságok tevékenységében.

Mindennek eredményeként a kezdeti kisebb hiányosságok jórészt megszűntek, ugyanakkor a szakértő igénybevételével kapcsolatban a nyomozó hatóságok – esetenként a kirendelt szakértő – részéről továbbra is bizonytalanságot tapasztalt az ügyészség.

A szakértői bizonyítást – a minisztériumi rendelet mellett – az e tárgyban 2013 júliusában kiadott legfőbbügyész-helyettesi körlevél is segíti – írták.