Megkezdődött az Orgovány-per

A vád szerint a vezető kenőpénzért, értéken alul adta el a takarékszövetkezeti követelést.

A felolvasott vád szerint a másodrendű vádlott, a nyíregyházi K. Szilárd érdekeltségébe tartozó cég 2010-ben 500 millió forint kölcsönt vett fel egy másik takarékszövetkezettől, amelynek biztosítéka a cég tulajdonában álló ingatlanok, illetve nagy értékű, főként borászati ingóságok és borkészlet voltak, összesen 1,2 milliárd forint értékben. A vád szerint a kölcsön törlesztése a futamidő alatt az adós részéről nem, vagy csak részben történt meg, ezért a tartozás 2012 nyarára már mintegy 600 millió forintot tett ki. A kölcsönt nyújtó takarékszövetkezet a követelést, a fedezetekkel együtt, 2012 nyarán az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetre engedményezte. Erről értesült K. Szilárd, aki tudott arról, hogy egy nyíregyházi vállalkozó ismerőse, Sz. Gyula elsőrendű vádlott és a követelést megszerző pénzintézet vezetője, G. Imre harmadrendű vádlott jól ismerik egymást. Ezért 2013 nyarán ismerőse közbenjárását kérte, hogy a takarékszövetkezet a fenti követelését áron alul adja el a saját, vagy az Sz. Gyula érdekeltségébe tartozó cégnek.

Ennek érdekében ismerőse és a pénzintézet vezetője az ő megbízásából több alkalommal tárgyalt. Ezek eredményeként 2013. augusztus 28-án megállapodtak abban, hogy a takarékszövetkezet követelését Sz. Gyula egyik közeli ismerősének cége vásárolja meg 335 ezer euróért. Ezen túlmenően Sz. Gyula további 135 ezer euró kenőpénzt ígért a pénzintézeti vezetőnek azért, hogy a vételárat jóval meghaladó értékű, fedezettel biztosított követelés tulajdonjogát a takarékszövetkezet érdekköréből anélkül engedje ki, hogy a fedezetből történő kielégítést megkísérelné. A pénzintézeti vezető ezt elfogadta. A tárgyalásokról és a kenőpénz ígéretéről szóló megállapodásról Sz. Gyula tájékoztatta K. Szilárdot, aki a jogtalan előny biztosítását vállalta. A felajánlott 135 ezer eurót készpénzben K. Szilárd utasítása szerint egy hozzátartozója adta át egy benzinkútnál a nyíregyházi vállalkozónak, aki azt 2013. szeptember 4-én továbbadta G. Imrének.

A jogtalan előnyért a pénzintézeti vezető a fedezetül szolgáló, zálogjoggal biztosított ingó és ingatlan vagyonból a takarékszövetkezet követelését nem kísérelte meg érvényesíteni, hanem a megállapodásnak megfelelően a követelést mélyen értéken alul értékesítette. A járási ügyészség a két vállalkozót minősített vesztegetés bűntettével, a pénzintézeti vezetőt pedig minősített vesztegetés elfogadásának bűntettével vádolja. 2015. január 15-én helyezték előzetes letartóztatásba G. Imrét, a felszámolás alatt álló Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet egykori ügyvezetőjét, illetve K. Szilárdot, Magyarország moszkvai nagykövetségének korábbi mezőgazdasági attaséját és Sz. Gyula nyíregyházi vállalkozót, a Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga egykori alelnökét.

Az ügyészség korábbi közleménye szerint a váddal jelzett időszakban, 2013 nyarán K. Szilárd állami alkalmazásban állt, de a vád szerint a cselekménnyel magánemberként terhelhető. A vádismertetés után az elsőrendű vádlott megtagadta a vallomást, annyit mondott, hogy nem követte el a bűncselekményt. A bíró a vádlott nyomozati vallomását olvasta fel. Sz. Gyulát 2015. január 12-én gyanúsítottként hallgatták ki. Vallomásában elmondta, hogy ismerte Tarsoly Csabát, akinek a közvetítésével találkozott Moszkvában a másodrendű és a harmadrendű vádlottal. A nyomozati vallomásában Sz. Gyula indítványozta Tarsoly Csaba, a Quaestor-cégcsoport vezetőjének a tanúkihallgatását. A bizonyítási eljárás a további nyomozati vallomások felolvasásával folytatódik.