Rohác életfogytiglant, Portik 13 évet kapott

Lényegében helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú döntést.

A szlovák állampolgárságú Jozef Rohácot tavaly márciusban, első fokon a Fővárosi Törvényszék életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte két, 1998-ban elkövetett minősített emberölés, Fenyő János médiavállalkozó megölése, illetve az Aranykéz utcai robbantás miatt. A pénteken jogerőre emelkedett ítélet szerint a 60 éves férfi leghamarabb harminc év múlva bocsátható feltételes szabadságra. Rohácot időközben Szlovákiában is életfogytiglanra ítélték leszámolásos maffiajellegű cselekmények miatt.

Portik Tamás az Aranykéz utcai robbantás felbujtójaként kapott 13 évet azért, mert ő adta az utasítást Jozef Rohácnak Boros József megölésére. A hatóságok szerint Portik azért ölette meg Borost, mert terhelő vallomásokat tett rá az akkoriban elszaporodott leszámolásos bűncselekményekkel és az 1990-es évek elejei olajügyekkel kapcsolatban. A Fenyő-gyilkosság megbízójára az eljárás során nem derült fény, abban az ügyben Portikot nem vádolták meg.

Rohác és Portik az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét, pénteken az utolsó szó jogán már csak néhány szót szólt. „Már mindent elmondtam. Ezeket a bűncselekményeket nem követtem el” – mondta Jozef Rohác.

Portik Tamás, aki a korábbi tárgyalásokon tanúsított viselkedéséhez, időnként hosszas és szenvedélyes felszólalásaihoz képest kifejezetten visszafogottnak, megtörtnek látszott, szintén csak azt hangoztatta, hogy nem követett el bűncselekményt.

Korábban az ügyészség Portik esetében az Aranykéz utcai robbantás miatt életfogytiglani szabadságvesztést kért. A védelem pedig felmentést, újabb bizonyítást, illetve az elsőfokú eljárás megismétlését.

A tábla annyiban megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, hogy Rohác esetében az V. kerületi, Aranykéz utcai robbantás ügyében az emberölésnek – az előre kiterveltség, nyereségvágy, több emberen és több ember életét veszélyeztetve elkövetés mellett – megállapította egy újabb minősítő körülményét, a különös kegyetlenséget.

A szóbeli indoklás során elhangzott, hogy a robbantás áldozatainak teste szinte teljesen összeégett, volt, aki a végtagjait is elvesztette a detonációban és a halál beálltáig rendkívüli szenvedéseken ment át. A robbantásnak a négy halálos áldozat mellett húsz sérültje is volt.

A szóbeli indoklás a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatban kitért arra, hogy a Budán, egy forgalmas kereszteződésben közvetlen közelről géppisztollyal elkövetett, kivégzésszerű merénylet után az elkövető által az egyik közeli kapualjban hagyott felsőruházaton rajta voltak a gyilkos fegyverről és az áldozat autójáról származó anyagmaradványok. Továbbá a hemogenetikus szakértő szerint elenyészően kicsi az esélye annak, hogy nem Rohácot azonosította a helyszínen talált maradványok vizsgálatakor. Ezek alapján a másodfokú bíróság szerint egyértelmű Rohác felelőssége a Fenyő-gyilkosságban.

Az Aranykéz utcai robbantás kapcsán a tábla megjegyezte, hogy szegényesek voltak a bizonyítékok, de az egyik köztéri kamera felvételén Rohácot azonosították, ő tehát a helyszínen volt és elkövetője a cselekménynek. A terhelő tanúk közül a legtöbbnek a vallomását az elsőfokú döntéssel egyetértve kirekesztette az ítélőtábla is a bizonyítékok közül, mert ezek a tanúk többnyire nem voltak szavahihetőek, illetve érdektelenek.

A másodfokú bíróság szerint is alappal feltételezhető, hogy Portikkal kapcsolatos bosszúvágy, vagy éppen félelem, illetve a hatóságokkal való együttműködésből remélt előnyök megszerzése motiválhatott egyes terhelő tanúkat, mások pedig vallomásaikban homlokegyenest ellenkezően nyilatkoztak a lényegi kérdésekről. Ezek között a tanúk között volt több, az alvilággal összefüggésben emlegetett ember, például a közelmúltban első fokon, nem jogerősen adócsalás miatt elítélt Vizoviczki László, az alvilág bankáraként emlegetett Lakatos András, vagy a kecskeméti maffiaperben elítélt Radnai László.

A bíróságok ugyanakkor egyes tanúk vallomására alapozva mégis elfogadhatónak tartották, hogy „a piszkos munkát Portikék a szlovákokkal végeztették el”. Az ítélőtábla szóbeli indoklásában még a „felbujtó felbujtójának” lehetősége is felmerült, azaz nem zárható ki, hogy Boros József megölésének ötletét először nem Portik vetette fel, ám a robbantást csak ő szervezhette meg, miután társai akkoriban büntetés-végrehajtási intézetekben voltak.

A tábla az elsőfokú döntéssel egybehangzóan felmentett egy szlovák férfit, akit a Fenyő-gyilkosság miatt vádoltak meg. Továbbá már korábban jogerőre emelkedett egy másik vádpontban, egy 1990-es évekbeli gyilkosság ügyében Portik és Rohác felmentése. Ugyanakkor egy további 1990-es évekbeli leszámolás, Prisztás József megölése ügyében Portik egy másik eljárásban már jogerősen 15 évet kapott. Ha esetében a pénteken jogerőre emelkedett 13 évet és a korábban kiszabott 15 évet összbüntetésbe foglalják és levonják belőle azt a fél évtizedet, amit Portik Tamás előzetes letartóztatásban töltött, továbbá büntetése végrehajtása során részesül az adható kedvezményekben, akkor a most 50 éves férfi hozzávetőleg 10-12 év múlva szabadulhat.