A harmadrendű vádlottat egymillió forint vagyonelkobzásra is ítélte a járásbíróság. Mivel az elsőrendű vádlottnak elvileg semmiféle tulajdon nincs a birtokában, a másod-, harmad- és negyedrendű vádlottak csaknem 260 millió forint értékű ingó és ingatlan vagyontárgyainak zár alá vételét és csaknem 51 millió forint értékű bűnjeltárgyak lefoglalását fenntartotta a bíróság a vagyonelkobzás, a megítélt polgárjogi igények, a bűnügyi költség és az államot megillető, jelentős összegű illeték biztosítására.
Az elsőrendű vádlottnak, V. Károlynak, a feleségének, V.-né H. Erikának és két lányuknak 2013 januárja és 2015 júniusa között munkahelyük, rendszeres legális jövedelmük nem vagy alig volt, a családfő által elkövetett bűncselekményekből származó vagyonból tartották el magukat.
A közlemény szerint a büntetőtanács elnöke az ítélet szóbeli indokolásakor elmondta: V. Károly „utazó” bűnözőként tevékenykedett, mindenütt hasonló módszert alkalmazott, kondíciója alkalmassá tette arra, hogy akár emeletekre is felmásszon. Profizmusára utalt az is, hogy a kiemelkedő értékű tárgyaknál – mint például az órák – azok dobozát és az eredetiséget igazoló tanúsítványokat is elvitte.
Az ügyész valamennyi vádlott esetében súlyosításért fellebbezett, az elsőrendű vádlott és védője felmentésért és enyhítésért, a többi vádlott védője felmentésért jelentett be fellebbezést.
