Univerzum: először fedeztek fel egy élénkzölden ragyogó kozmikus zombit

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Olyan fehér törpét fedeztek fel a csillagászok, amelynek a légkörében kimutatható nátrium elnyeli a színkép narancssárga tartományát, kísérteties zöld fényt adva ezzel a csillagnak. Ez az univerzum elsőként azonosított zöld fényt kibocsátó csillaga, ami új megvilágításba helyezi a fehér törpékkel kapcsolatos eddigi ismereteinket is. Az is kiderült az eddigi vizsgálatokból, hogy a fehér törpe zöldre váltása csak több milliárd évvel a csillag halála után következett be, miután a halott csillag kozmikus zombi módjára elkezdte felfalni a környezetében lévő bolygókat.

Forrás: Space.com2026. 10. 16. 17:35
Felfedezték az univerzum első zöld csillagát Forrás: Mark A Garlick/University of Warwick
Fantáziarajz a vörös óriássá felfúvódott Napról. Amikor ez bekövetkezik a Föld élhetetlen forró pusztasággá fog változni   Fotó: Pixels

- Ám eddig még senki sem vizsgálta behatóan, hogy a fehér törpék esetében milyen egyéb lehetőségek merülhetnek fel” – mondja Mark Hollands, a Warwicki Egyetem asztrofizikusa és a tanulmányt jegyző kutatócsoport vezetője, akit a Space.com csillagászati és űrkutatási hírportál idéz. 

„Kiderült ugyanis, hogy ezek a rendkívül sűrű csillagok képesek olyan színeket létrehozni, amelyekre senki sem számított – ezek közül némelyik pedig őszintén nagy meglepetést okozott” – fűzi hozzá a kutatócsoport vezetője.

Kiderült, hogy nem minden fehér törpe fehér

A fehér törpék  azért kapták ezt az elnevezésüket még korábban, mert noha a magfúzió már megszűnt bennük, de a gravitációs kollapszus miatt összezsugorodott égitestek felszíne igen forró, ami miatt fehér, vagy kékesfehér színben fénylenek. 

Az új kutatás szerint azonban a fehér törpék csak azért tűnnek egységesen fehér fényűnek, mivel valamennyien annyira távol vannak tőlünk, hogy a csillagászok mindeddig nem tudták azonosítani a fehértől eltérő valódi színeiket.

Az IK Pegasi A  csillag (balra) és a Nap (jobb szélen) valamint  a középen alul látható  IK Pegasi B fehér törpe méretét összehasonlító ábra  Fotó: Rj. Hall

 A kutatócsoport vizsgálatai szerint a fehér törpék szinte a szivárvány összes színében is pompázhatnak, aminek az égitestek sűrűsége adja meg a kulcsát. A fehér törpékben rendkívüli az anyagsűrűség, ami a Nap fotoszférájának, vagyis a felszíni sűrűségének 

akár a milliószorosa is lehet. 

Ilyen körülmények között az olyan elemek mint a szén, a kalcium és a nátrium, kölcsönhatásba léphetnek a környező sűrű héliumplazmával, ezért a színek szélesebb tartományában nyelhetik el a fényt, mint alacsonyabb sűrűség esetén.

Egy Naphoz hasonló, és a vörös óriás állapotból összeomlott csillag maradványa, középen egy fehér törpével  Fotó: NASA/JPL-Caltech

 Ez a folyamat pedig eltolhatja a fehér törpék színét az ideális hősugárzóra jellemző fehér, illetve világoskék színárnyalatoktól. A kutatók részletes vizsgálatai azt is megállapították, hogy a fehér törpék színei jól elkülönülő csoportokba sorolhatók, amelyek a csillagmaradvány légkörének egyedi kémiai összetételéhez kötődnek. 

A szénben gazdag fehér törpék jellemzően rózsaszín vagy lila árnyalatúak lehetnek, míg azok, amelyek elnyelt aszteroidák és üstökösök törmelékeivel, illetve régi bolygórendszerek maradványaival dúsultak fel, inkább sárgás színt öltenek.

Fehér törpék színhelyes, szimulált képei  Fotó: Mark Hollands/University of Warwick

 A hűvösebb, hidrogénből és héliumból álló légkörrel rendelkező fehér törpék gyakran halványkék színben ragyognak; ezt a sűrű légkörükben a hidrogénmolekulák és a héliumatomok ütközése idézi elő.

Zölddé vált a kőzetbolygóit felfaló kozmikus zombi

A kutatók megállapították, hogy egyes fehér törpék elszíneződését a bolygórendszereik elnyelése okozza. Erre példa Földtől mintegy 326 fényév távolságban található WD J1330+6435 jelű, viszonylag hűvös fehér törpe, amely anyagot gyűjt be kőzetbolygó kísérőitől.

A bolygókutatásban azt a Föld-szerű égitestet -a Naprendszer esetében a Föld-típusú bolygókat, más csillagrendszerekben pedig az ilyen jellegű exobolygókat – nevezik kőzetbolygónak, amelyek szilárd felszínnel rendelkeznek és a saját gravitációjuk folytán megközelítőleg gömb alakúvá formálódnak, a tömegük pedig alapvetően kőzetekből épül fel és gyakran fémes maggal is rendelkeznek.

Ez  kalciummal, lítiummal és nátriummal gazdagította a csillag légkörét; a kutatócsoport modellezése szerint pedig e folyamat következtében öltött zöldes árnyalatot a WD J1330+6435. 

A WD J1330+6435 a zöldes árnyalatát az általa elnyelt kőzetbolygóknak köszönheti  Fotó: Robert Lea/Space.com

A tudóscsoport szerint korábban még egyetlen más csillagnál sem tapasztalták azt – legyen az bármilyen típusú is – , hogy zöld lenne a színe. 

Ezzel a WD J1330+6435 számít az univerzum az első ismert valóban zöld csillagának. 

"Ennek a fehér törpének a légkörében található nátriumnyomok elnyelik a spektrum narancssárga tartományát, kísérteties zöld derengést hagyva maguk után" – mondja Mark Hollands, a Warwicki Egyetem asztrofizikusa. „Képzeljük csak el, hogy egy bolygón állunk és felnézünk egy zöld csillagra. Ez olyan  mintha csak egy sci-fiből lépett volna elő” – szemlélteti e bizarr kozmikus jelenséget a kutatócsoport vezetője.

A legtöbb fehér törpe azonban tényleg fehér

A tudóscsoport nem csak azt fedezte fel, hogy egy ismert fehér törpe a legelső zöld csillag, hanem – a WD J1011+2845 jelű fehér törpe révén – rábukkant arra az égitestre is, amely minden idők legvörösebb csillaga lehet. 

A Földtől mindössze 48 fényévnyire található fehér törpe igen erős konvekciós zónával rendelkezik, amely a magjából a csillag felszínre szállítja a szenet. 

A lazarózsaszínű WD J1011+2845 jelű fehér törpe művészi ábrája   Fotó: Mark A. Garlick/University of Warwick

A szénmolekulák nagy tömege eltorzítja a fehér törpe fényét, ami ezáltal mély lazacrózsaszín derengést eredményez – olyat, amilyenhez foghatót eddig egyetlen más csillagnál sem láttak még. 

A fehér törpék e szokatlan színkavalkádja ellenére a kutatócsoport feltételezése szerint ezeknél a sugárzó csillagtetemeknél azonban továbbra is a fehér számít a leggyakoribb színnek . 

A Földtől körülbelül 65 fényévnyi távolságon belül található 151 fehér törpe közül mindössze csak öt rendelkezik rendhagyó színnel. 

Egy fehér törpe rendszere. A legnagyobb részük valóban fehér színű  Fotó: ESA/Hubble

Ezt az arányt a fehér törpék teljes populációjára kivetítve a kutatók úgy becsülik, hogy e halott csillagok közül csak minden harmincadiknak lehet szokatlan színe. 

„Az egy a harminchoz arány talán nem tűnik túl nagynak, de ha az univerzumban fellelhető összes fehér törpét vesszük alapul, akkor bizony rengeteg szokatlan színű csillag létezik” – mondja Boris Gänsicke, a Warwicki Egyetem Fizikai Tanszékének munkatársa. „Ugyanakkor, ha a fehér törpék egy reprezentatív csoportjának mediánját vizsgáljuk, azt találjuk, hogy az átlagos fehér törpe valójában tényleg fehér.”

Az október 14-én a RAS Techniques and Instuments szakfolyóiratban publikált tanulmányt itt lehet elolvasni angol nyelven.

A Warwick Egyetem kutatócsoportja:

  • egy olyan fehér törpe csillagot fedezett fel a Földtől 326 fényév távolságra,
  • amelynek mindeddig egyedülálló módon zöld a színe,
  • amit az okoz a kutatócsoport vizsgálata szerint,
  • hogy a csillag elnyelte a közelében keringő kőzetbolygókat,
  • de azt is megállapították, hogy más fehér törpék is felvehetnek furcsa színeket.


 


 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.