Újrakezdték a terrorizmussal vádolt Ahmed H. ügyének tárgyalását

Egyszer már 10 évre ítélték a röszkei zavargás miatt, de ezt az ítéletet később hatályon kívül helyezték.

Elkezdődött a röszkei közúti átkelőnél 2015 szeptemberében történt tömegzavargás miatt terrorcselekmény elkövetésével vádolt, Cipruson élő szír férfi ügyének megismételt elsőfokú tárgyalása hétfőn a Szegedi Törvényszéken. Ahmed H.-t tömegzavargás részvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépése és állami szerv kényszerítése céljából személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettével vádolja az ügyészség.

A vádirat szerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetése, illetve a szerb–magyar határ lezárása után, 2015. szeptember 16-án több száz bevándorló gyülekezett a horgos–röszkei közúti határátkelőhely szerbiai oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, feszegetve megpróbálta kidönteni a kerítést, majd néhányan kövekkel dobálták a magyarországi oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr megsérült.

A vádirat szerint Ahmed H. volt, aki számos alkalommal a határ megnyitását követelte a felsorakozó rendőröktől, kétórás ultimátumot adva átengedésükre, a kordon bedöntésével, az egyenruhások megtámadásával fenyegetőzve. A vádlott többször is megafonnal beszélt a tömeghez, három alkalommal maga is dobált a rendőrök felé, majd az átkelőt lezáró kapu kinyitását követően illegálisan magyarországi területre lépett. A vádlott röviddel később visszatért a szerbiai oldalra. A férfit három nappal később, Győrben vették őrizetbe.

A vádlottat a Szegedi Törvényszék 2016. november 30-án bűnösnek mondta ki, és tíz év fegyházbüntetéssel sújtotta, valamint végleges hatállyal kiutasította Magyarországról. Az elsőfokú döntést azonban a Szegedi Ítélőtábla megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte. A táblabíróság a törvényszéknek előírta, hogy vizsgáljon meg minden beszerzett – köztük a vádlott számára kedvező – bizonyítékot, valamint tegyen eleget indokolási kötelezettségének.

A megismételt elsőfokú eljárás kezdetén – az MTI tudósítása szerint – Kóbor Jenő tanácsvezető bíró ismertette a vádiratot, a korábbi elsőfokú ítéletet, valamint az ítélőtábla hatályon kívül helyező végzését.

Ahmed H. nem a szó hétköznapi értelmében követett el terrorcselekményt, hiszen a vádirat szerint sem robbantott, illetve nem ölt meg senkit. A Büntető törvénykönyv – amely összhangban van a nemzetközi normákkal – azonban úgy határozza meg a terrorcselekményt, hogy annak lényege a hatóságokhoz intézett követelés, illetve az ennek teljesítése érdekében elkövetett egyéb bűncselekmények, jelen esetben a hivatalos személy elleni erőszak.

A férfi pere és elsőfokú ítélete komoly tiltakozásokat váltott ki, közleményben fejezte ki aggodalmát az amerikai külügyi minisztérium is, sürgetve a Röszkénél történtek független vizsgálatát. Az ügy helyett kapott a magyarországi helyzetről május közepén az Európai Parlament által elfogadott jelentésben is: e szerint Ahmed  H.-t „tisztességtelen bírósági eljárás során” ítélték tíz évre, csak azért, „mert a feszültségek oldására megafont használt, és három tárgyat hajított a határőrökre”. Erre mondta Orbán Viktor miniszterelnök, hogy „Brüsszel nyíltan a terroristák pártjára állt”.