Ahmed H. nem a szó hétköznapi értelmében követett el terrorcselekményt, hiszen a vádirat szerint sem robbantott, illetve nem ölt meg senkit. A Büntető törvénykönyv – amely összhangban van a nemzetközi normákkal – azonban úgy határozza meg a terrorcselekményt, hogy annak lényege a hatóságokhoz intézett követelés, illetve az ennek teljesítése érdekében elkövetett egyéb bűncselekmények, jelen esetben a hivatalos személy elleni erőszak.
A férfi pere és elsőfokú ítélete komoly tiltakozásokat váltott ki, közleményben fejezte ki aggodalmát az amerikai külügyi minisztérium is, sürgetve a Röszkénél történtek független vizsgálatát. Az ügy helyett kapott a magyarországi helyzetről május közepén az Európai Parlament által elfogadott jelentésben is: e szerint Ahmed H.-t „tisztességtelen bírósági eljárás során” ítélték tíz évre, csak azért, „mert a feszültségek oldására megafont használt, és három tárgyat hajított a határőrökre”. Erre mondta Orbán Viktor miniszterelnök, hogy „Brüsszel nyíltan a terroristák pártjára állt”.
