Övezték sikerek is Liechtenstein futballtörténelmét is, és nem is kell annyira visszamennünk az időben. A 2012-es Eb-selejtezősorozatban ugyanis a válogatott otthon 2-0-val intézte el Litvániát, idegenben pedig kihúzta gól nélküli döntetlennel. Figyelemre méltó, hogy ha kivesszük a Spanyolország elleni két meccsét, összesen hét gólt kapott a miniállam csapata – nálunk divat büszkének lenni a csoportharmadik helyre, ám a mi védelmünk is kapitulált ötször a svédek, a finnek és Moldova ellen a hatszor 90 perc alatt.
A német ajkúak mégis leginkább két sikerükre lehetnek igazán büszkék: Izland 3-0-s felülmúlására, a másikról pedig jobb volna nem beszélni, de most muszáj lesz.
Történt, hogy 2006-ban a svájci bajnokság második vonalában szereplő FC Vaduzt kapta ellenfélnek az Újpest az UEFA-kupa küzdelmeinek nyitókörében. (Azért a liechtensteini főváros csapatát, mert a harmincezres államban nincs profi bajnokság, a klubok a svájci pontvadászatokba kapcsolódnak be.) A lila-fehéreknél két héttel korábban viharos körülmények között arra a Bicskei Bertalanra cserélték a padon a közkedvelt Mészöly Gézát, aki a válogatottal ’99-ben már egyszer leégett Vaduzban (0-0).
Máig csak találgatni lehet, hogy vajon edzőbuktató mérkőzés volt-e, vagy csak így kívánták a játékosok kifejezni, hogy visszavárják Mészölyt, esetleg tényleg mérhetetlenül gyenge csapat volt az akkori Újpest a Vaduzhoz képest is (ellene mond ennek, hogy Balajcza azóta is a liláknál véd, Vanczák a nemzeti csapat alapembere, Kovács Zoltán pedig szintén ott volt a pályán), egy tény: a Megyeri úton 4-0-ra nyert a lelkes liechtensteini csapatocska, az idén elhunyt Bicskei pedig akkor azonnal benyújtotta lemondását. Mészöly noha ott ült a lelátón, a következő edző nem ő lett, hanem a Belgiumból „importált” Valere Billen. Neki jutott papíron a dicstelen, 4-1-es összesítésű bukás a minigárdával szemben.
