Montessori -iskola: a tanulás öröm, felfedezés

Különböző életkorú gyerekek is együtt okosodnak a maximum tizenöt fős csoportokban a Montessori-iskolákban.

Sok szülőnek okozhat fejtörést, hogy gyermekét vajon melyik óvodába, iskolába írassa. Legtöbbször a kényszer, illetve ismerősök tippjei alapján választunk. A Családháló bemutatja a hazánkban elérhető alternatív módszerű oktatási intézményeket. A leglényegesebb vonásokra koncentrálunk, illetve megpróbáljuk felfedni, mi az, amiben az egyes iskolák különböznek.

Eddig is, és a nemrég elfogadott köznevelési törvény szerint is az alternatív iskolák a saját kerettantervük szerint taníthatnak, vagyis eltérhetnek a Nemzeti alaptantervben (NAT) szabályozott oktatási normáktól, tananyagtól. Ezek az iskolák speciális oktatási rendben taníthatnak, emellett a kerettanterv több területen is lehetőséget ad a főszabálytól eltérni. Ilyen például a tanárvégzettségek kérdése, illetve az eszköz- és helyiségigény.

A Budapesti Montessori Általános Iskola és Gimnázium 2004. szeptember 1-jén nyitotta meg kapuit Kőbányán. A 2012–2013-as tanévet már a XX. kerületi Kálmán u.15. alatti, 2500 négyzetméteres épületben kezdték meg.

A „montesszoriaknál” hangsúlyos a képességfejlesztés, az egyéni bánásmód, a differenciálás, a tehetséggondozás és az integráció. Ezen követelmények teljesülése Maria Montessori módszerével mind lehetővé válnak – mondja kérdésünkre az iskola igazgatója. „Iskolánk preferált értékei és nevelő-oktató munkánk céljai a gyermekek természetes fejlődését és ennek számtalan egyéni változatát tükrözik. A nevelés-oktatás során a gyermekek képességei kibontakoztatásának különböző területeire fókuszálunk: az önállóságra és a mozgásfejlődésre, a kognitív, a szociális és az emocionális fejlődésre, a kreativitásra és az akarat fejlődésére, az erkölcsi és a kulturális fejlődésre.”

A személyre szabott tananyag a NAT alapján kerül kialakításra; a figyelemfelkeltő, motiváló Montessori-eszközök – melyeket az „előkészített környezetben” a nyitott polcokról vehetnek le a tanulók – használata mellett fontos a gyermekek ritmikus mozgását segítő gyakorlatok végzése, ami játékos formában történik zenére, tapsra. Így egyszerre fejlődik ritmusérzékük és mozgáskoordinációjuk.

E módszerben a pedagógus szerepe, feladata a gyermekek megfigyelése (fejlettségi szint, érdeklődés, fáradékonyság) és a megfelelő személyes kapcsolat kialakítása a diákokkal egyénenként. Ezáltal közvetítőként szolgál a tananyag és a gyermek között.

Az iskolában a tanulócsoportok szervezése is követi a Montessori-módszer által biztosított fejlődési fázisoknak megfelelő természetes csoportbeosztást, melynek eredményeként különböző életkorú gyermekek tanulhatnak együtt (1-2., 3-4., 5-6., 7-8. osztály) az általános iskolában.

A négy gimnáziumi évfolyamon a diákok a hagyományos rendszernek megfelelő külön osztályokban tanulnak. A csoportok létszáma maximum 15 fő. Ezáltal nagymértékben fejlődik az önállóság, a nyitottság, a kompromisszumképesség, a kreativitás, az egymásra figyelés és egymás segítése. A követelmények elérése gyermekenként különböző idő alatt realizálódik. Lemaradó, lassabb fejlődésű vagy tanulási nehézséggel küzdő tanulóknál az önmagukhoz viszonyított fejlődés a mérvadó, figyelembe véve adottságaikat, fejlődésük speciális útját. Ezzel párhuzamosan fontos feladatuknak tekintik a tehetséggondozást is. Ennek keretében az átlagnál gyorsabban haladó gyermekeknek emelt szinten több feladatot adnak. A fentiek értelmében lehetővé válik, hogy a gyermek a tanulást mint felfedező, örömteli tevékenységet élje meg.

„Iskolánk rendkívül fontosnak tartja az egészséges növekedéshez és fejlődéshez szükséges szabad mozgás állandó biztosítását. A hosszú ideig egyfolytában mozdulatlan ülés nagyon fárasztó és egészségtelen az állandó mozgást igénylő fiatal szervezet számára. Ezért egyre több lehetőséget kínálunk tanulóinknak, hogy tetszésük szerint választhassanak a kötelező tanórai testmozgáson kívül, szabadidőben szervezett testnevelési foglalkozások, sportolási lehetőségek közül (labdarúgás, tenisz, úszás, röplabda, kosárlabda, asztalitenisz, karate).”

„Azt gondolom, mindenkinek. Van olyan család, aki ne szeretné, hogy gyermeke felelős gondolkodású, életrevaló felnőtt legyen? Azt gondolom, nincs. Iskolánk küldetésnyilatkozatában ez a következőképpen fogalmazódik meg: »célunk, hogy önmagát képviselni tudó, cselekedeteiért felelősséget vállaló, helyes értékrenddel bíró, a társadalom számára is hasznos embereket neveljünk és oktassunk«.”

A tanulás ütemét az egyéni képességekhez igazítják, arra törekszenek, hogy gondolkodásra, egyéni véleményalkotásra ösztönözzék a gyerekeket. Olyan feladatokat kapnak, amelyekben a választás és a döntés szabadsága érvényesülhet.

Alapvetés a kis létszámú csoportokban való működés, illetve az állami iskoláknál később, csak 8 óra 30 perckor kezdődik az oktatás.

Nagyjából leképezik a társadalmat. A jobb módú családi háttérrel rendelkező gyermekek ugyanúgy megtalálhatók az osztályokban, mint a szerényebb körülmények között élők. Képesség és tehetség szerint is heterogén a kép. Az élsportoló, a kimagasló képességű tehetséges diák jól megfér a részképesség-zavaros, sajátos nevelési igényű gyermekekkel.