Felépíthetem a saját házamat?

Ez nem költői, hanem valós kérdés.

Aki rendelkezik ÉME-minősítéssel, érthető módon érvényesíti az áraiban is, mi azonban külön útra akartunk lépni: azt döntöttük el, hogy hitel helyett spórolt pénzből, saját munkával szeretnénk építkezni. A várható költségek miatt fel sem merült, hogy ilyen céget megbízhassunk, ráadásul én magam is értek ehhez a technológiához, így csak megrajzoltam, hogy miről van szó, beadtuk az engedélykérelmet, és vártuk, hogy mi lesz. Ezzel kapcsolatban aztán valóban olyan dolog történt, ami előremutató. Egy idei kormányrendelet ugyanis megteremtette a jogi lehetőségét annak, hogy egyedi termékként engedélyeztethető legyen bármely, a „megszokottól” eltérő anyag és szerkezet. (megszokott = jogszabályilag támogatott, európai uniós szinten erős lobbierővel bíró építőanyag-gyártó terméke). Ehhez viszont érthető okokból részletesebb tervdokumentációt kértek, tűzvédelmi és statikus tervezők által aláírt részeket és egy, az építésztervező által készített, teljesítményjellemzőket tartalmazó felsorolást a beépített anyagokról. Az építési engedélyt végül megkaptuk, ami tényleg nagy előrelépés, és ez a megváltozott jogszabályi környezetet is dicséri.

Az építkezésbe azonban nem mertünk még belevágni, mert a kivitelezésre vonatkozó szabályok is megváltoztak, és még egyszerűen nem látjuk át, mit lehet és mit nem. Ebbe is bele kell tanulnunk, mivel a szándékunk az, hogy mi építsük fel a házunkat, és mindezt jogilag tisztán tegyük. Az október 1-jével bevezetett elektronikus építési napló miatt már nem lehet bármit megtenni – ó, ha nem lett volna az a kétszer két hónap csúszás –, hiszen bármikor ellenőrizhetik az építést interneten. Gondoskodni kell arról, hogy aki eljön segíteni, legálisan tehesse ezt, kell továbbá felelős műszaki vezető – és sajnos úgy tűnik, hogy kell külön kivitelező cég is, utóbbira pedig nincsen pénzünk. A kötelezően előírt elektronikus építési naplóban fel kell tüntetni a fő- és alvállalkozókat, akiknek bejegyzési joguk is van. A „kivitelező” helyére nem írhatom be, hogy „építtető”, pedig esetünkben a kettő ugyanaz lesz. A jogalkotók nem gondolkodnak ilyesmiben. Számukra világosan elkülöníthető szerepkörök vannak, ahol mindenki csak egy dologhoz ért, miközben a magyar valóság ennek egyelőre éppen az ellenkezője: nagyon sokan – főleg vidéken – értenek, igaz többnyire felületesen, nagyon sok mindenhez. E cikk szerzője is közéjük tartozik, nem gazdag ember, és nem szeretne többet, mint hogy legálisan felépíthesse – építésztanulmányai elvégzése után, építési gyakorlattal, sőt szakmunkásvégzettséggel a háta mögött – a saját házát. Építőanyagra és kevés, alkalmi munkavállalóként fizetett segítőre van pénze. Az alkalmi munkavállalói intézmény ugyan szintén nagy segítség, de úgy tűnik, munkáltatónak kell lenni hozzá. Csináljak céget azért, hogy egy-két barátom átjöhessen segíteni? Egyáltalán, kell-e külön fővállalkozó kivitelező saját ház építéséhez, vagy létezik még a házilagos kivitelezés? Saját céggel felépíthetem-e a saját házamat? Milyen feltételekkel lehet kivitelezői tevékenységet regisztráltatni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál? Muszáj, hogy más legyen a felelős műszaki vezető, mikor a végzettségem engem is feljogosítana erre? Tényleg ennyire bonyolult legálisan felépíteni egy 27 négyzetméteres szobát, mellette egy autótárolóval?

Szerintem ha nem is pontosan ugyanígy, de sokan lehetnek hasonló cipőben, és számukra is fontos lehet egy-két kérdés a fentiek közül. A többség a bonyolult szabályozás miatt általában az egyszerűbb megoldást választja, és bejelentés nélkül épít. A saját házbővítésünk történetén keresztül éppen azt szeretném megmutatni, hogyan lehetséges az önálló, legális, saját célú építés a gyakorlatban.