Magyarország bruttó hazai terméke 1,7 százalékkal emelkedett az idei harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest, míg a második negyedévhez viszonyítva 0,8 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közzétett gyorsbecsléséből.
Murai Bálint, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: alapvetően a mezőgazdaság, az ipar, ezen belül a járműgyártáshoz kapcsolódó ágazatok, valamint az építőipar teljesítményének bővülése eredményezte a növekedést.
A tavalyi alacsony bázis szintén szerepet játszott az idei harmadik negyedévi adatban. A második negyedévben 0,5 százalékkal emelkedett a GDP éves összevetésben. Ezt megelőzően legutóbb 2011 negyedik negyedévében nőtt a bruttó hazai termék éves összehasonlításban.
A KSH csütörtökön közölt adatsorából kiderül, hogy az előző negyedévhez képest 0,1 százalékos második negyedévi GDP-növekedést 0,4 százalékra, az első negyedévi növekedést pedig 0,6 százalékról 0,9-re változtatta a KSH a felülvizsgált adatok alapján.
A KSH előzetes adatai szerint 2013. harmadik negyedévében – az elemzői várakozásokat jóval meghaladva – 1,7 százalékkal bővült a magyar gazdaság az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján, éves szinten 1,6 százalékos volt a növekedés. A növekedést alapvetően a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar, vagyis döntően a termelő ágazatok kiemelkedő teljesítménye eredményezte – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A beérkezett részstatisztikák alapján az körvonalazódik, hogy a gazdasági növekedés egy egészségesebb szerkezet irányába tolódott el. Amíg a korábbi negyedévekben kizárólag az export húzta a magyar gazdaságot, addig idén a második negyedévtől kezdve a belső kereslet egyre markánsabban járul hozzá a növekedéshez – tették hozzá. Az NGM szerint ezen belül beruházások bővülését elsősorban az EU-s források intenzívebbé váló felhasználása segíthette, így több év csökkenését követően a beruházási ráta ismét emelkedésnek indulhatott.
„Az alacsony infláció, a növekvő reáljövedelmek és a javuló fogyasztói bizalom a fogyasztást élénkítette, amire a kiskereskedelmi adatok is utalnak. E két tényező alapján elmondható, hogy a belső kereslet is két lábra állt, mivel a növekedést a fogyasztás és a beruházás egyaránt támogatta. Fontos kiemelni, hogy a magyar gazdaság úgy mutat fel jelentős növekedést, hogy közben a külső egyensúlyát megőrizte, sőt a folyó fizetési mérleg többlete javulást mutat az előző évhez képest.”
Ez megerősíti azt, hogy a kiegyensúlyozottá vált növekedés szerkezete hosszabb távon is fenntartható – vélekedett az NGM. A kedvező növekedési adat az államháztartás bevételeire is pozitív hatást gyakorolhat az elkövetkező hónapokban. A beindult növekedési folyamatok a munkaerőpiacra is kedvező hatással lesznek. Mivel a konjunktúra folyamatokra a munkaerőpiac fél-egy év késéssel reagál, ezért várhatóan az idei év végétől kezdődően erősödik a versenyszféra foglalkoztatási képessége, növelve a foglalkoztatottak számát és csökkentve a munkanélküliekét – olvasható a közleményben.
A beérkezett adatok alapján egyre biztosabbnak tűnik, hogy a magyar gazdaság növekedése a negyedik negyedévben 2,5 százalék közelébe gyorsul, ami egyben azt is eredményezi, hogy 2013 év egészében a növekedés eléri, illetve a kedvező konjunkturális folyamatok fennmaradása esetén meg is haladhatja az 1 százalékot.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint Magyarország gazdasága megindult a növekedés útján, és ez a folyamat várhatóan tartós lesz. Ezt Aradszki András, a kisebbik kormánypárt országgyűlési képviselője mondta csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján értékelve a KSH legújabb adatait. A kormánypárti politikus kiemelte: az adatok azt jelzik, hogy tartós, folyamatos növekedés valósult meg az idei évben. Értékelése szerint helyes úton indult el a magyar gazdaságpolitika, amikor szakított a megszorításokkal, ami a Gyurcsány-kormány idején jellemző volt, és ami drasztikus csökkenést eredményezett.
Aradszki kitért arra is, hogy a hetvenes évektől napjainkig markáns gazdasági növekedés nem volt, ami által leértékelődött a magyar emberek munkája is. Kitért arra is, hogy 2012-ben volt egy visszaesés, ami annak volt köszönhető, hogy több nem várt gazdasági esemény történt, így a mezőgazdaságban a rossz időjárás 0,75-1 százalékkal járult hozzá a gazdaság visszaeséséhez. Ugyanakkor arra számít – jelezte –, hogy az elindult gazdasági növekedés tartós lesz. Ezt a meggyőződését egyebek között a Magyar Nemzeti Bank kamat- és hitelpolitikájával támasztotta alá.
Hozzátette: a Fidesz-KDNP-kormány olyan adórendszert vezetett be, ami támogatja a munkát végzőket és nem terheli a munkából származó jövedelmeket. Az elmúlt években 4,7 százalékkal nőtt a keresetek és nyugdíjak reálértéke – hívta fel a figyelmet. Jelezte: a KDNP kezdeményezésére tovább erősítik a kormány által elindított családbarát adórendszert, aminek köszönhetően a gyermeknevelési támogatást, adókedvezményt igénybe lehet venni a járulékok terhére is. Aradszki összegzése szerint elindult a munkalapú társadalom megerősödése és minden szempontból azt lehet látni, hogy „Magyarország most jobban teljesít”.
Az utóbbi hetek elemzései alapján komoly bizakodással várhattuk a KSH mai ismertetését. Varga Mihály csütörtökön arról beszélt, hogy GDP-adatok a magyar gazdaság növekedését fogják visszatükrözni. A magyar eredményeket külföldön is elismerték. Az Európai Bizottság november 5-én közölt előrejelzést a magyar gazdaság helyzetéről. Az uniós várakozásokkal kapcsolatban Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője kiemelte: a bizottságnak kilenc éve nem volt olyan pozitív prognózisa Magyarországról, mint a legutóbbi.
