A csütörtökön napvilágra kerülő GDP-adatok a magyar gazdaság növekedését fogják visszatükrözni – vélekedett szerdán Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A gazdasági miniszter újságíróknak arról beszélt: az idén 1 százalék körül, jövőre pedig 2 százalék körül növekedhet a magyar gazdaság. Szavai szerint a harmadik negyedéves növekedési adat is ezt fogja alátámasztani. A tárcavezető derűlátását az elmúlt hetek szakvéleményei is alátámasztják, az elemzők az ősz folyamán folyamatosan javítottak az általuk várt mutatókon.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szeptemberi részletes ismertetése szerint a magyar hazai össztermék 0,5 százalékkal emelkedett az idei második negyedévben az előző év azonos időszakához képest. A Barclays felzárkózó piacokra szakosodott elemzői a szeptember 5-ei adatismertetés után adott értékelésükben kiemelték azt a véleményüket, hogy a számok fokozatos kilábalási folyamatra vallanak a magyar gazdaságban. A ház közgazdászai közölték, hogy előrejelzésük 2013 egészében 0,5 százalékos, 2014-ben 1,0-1,5 százalék közötti gazdasági növekedést valószínűsít Magyarországon. Hazánk már ezekkel a számokkal a nagyobb mértékű növekedést felmutató országok közé került.
Az Európai Bizottság november 5-én közölt előrejelzést a magyar gazdaság helyzetéről. Az EB elemzésében felülmúlta a szeptemberi londoni számokat. Az EB őszi előrejelzése szerint Magyarországon idén a bruttó hazai termék (GDP) növekedése 0,7, jövőre 1,8, 2015-ben pedig 2,1 százalék lesz. Brüsszel szerint tartható a maastrichti hiánycél is. A magyar költségvetési hiány az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény számításai szerint ebben az évben a GDP 2,9, 2014-ben kereken 3, az azt követő esztendőben pedig 2,7 százaléka lesz. Az államadósság szintje 2013-ban a GDP 80,7, jövőre 79,9, 2015-ben pedig 79,4 százalékának felel majd meg a brüsszeli előrejelzés szerint.
A prognózis szerint a foglalkoztatottak száma ebben az évben 0,1, 2014-ben 0,8, 2015-ben pedig 0,5 százalékkal bővül, miközben a munkanélküliségi ráta ezekben az években 11, 10,4, illetve 10,1 százalékra várható. Az infláció 2013-ban 2,1, 2014-ben 2,2, 2015-ben pedig 3 százalékos lesz – jósolták Brüsszelben.
Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője az uniós várakozásokkal kapcsolatban kiemelte: a bizottságnak kilenc éve nem volt olyan pozitív prognózisa Magyarországról, mint a legutóbbi. A Központi Statisztikai Hivatal szintén november 5-én tudatta, hogy szeptemberben 5,5 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest. Elemzők ezt úgy értékelték, hogy megérkezett a várt fordulat az iparban: az utolsó negyedévben további jelentős növekedésre számítanak. A TakarékBank éves átlagban 2-2,5, az ING 1,5, az Erste Bank 2 százalékos növekedést vetített előre.
A JP Morgan közgazdászai november 8-án ismertetett új prognózisukban közölték: felülvizsgált adatkövető számítási modelljük az idei harmadik negyedévre 2,7 százalékos, szezonális kiigazítással számolt, éves szintre kivetített negyedévi összevetésű GDP-növekedést valószínűsít a magyar gazdaságban a ház által eddig várt, ugyanígy kalkulált 1,5 százalékos negyedéves bővülés helyett. A JP Morgan londoni elemzői az idei év egészére az eddigi 0,5 százalék helyett 0,6 százalékos gazdasági növekedést jósolnak Magyarországon, 2014-re szóló GDP-növekedési előrejelzésüket pedig 1,8 százalékról 2 százalékra emelték.
A ház szakértői a növekedési prognózis javításához fűzött elemzésükben felidézik, hogy az Európai Bizottság gazdasági hangulatindexe az elmúlt hat hónapra visszatekintve „megdöbbentő mértékű”, 15 pontos javulást mutat Magyarország esetében. Ugyanezen időtáv alatt a cseh gazdaságra kimutatott uniós hangulatindex 10 ponttal, a lengyel mérőszám 6 ponttal, a román gazdaság hangulatindexe mindössze 1 ponttal emelkedett.
A cég kiemelte, hogy a magyar ipari termelés növekedésének fő hajtóereje a járműszektor, amelynek teljesítménye robusztus ütemben emelkedik.
November 12-én már arról szóltak a hírek, hogy hazánkban gyakorlatilag megszűnt az infláció, mely októberben 0,9 százalékos volt. A KSH adata szerint a fogyasztói árak az előző hónaphoz képest átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek.
Palotai Dániel, az MNB monetáris politikáért felelős ügyvezetője november 13-án arról beszélt: a magyar jegybank első növekedési hitelprogramja keretében folyósított 700 milliárd forint hitel 0,2-0,5 százalékponttal növelte a GDP-t, ehhez jön a másik keret már elfogadott mintegy 500 milliárd forintja, amelynek további 0,2-0,6 százalékpontos lehet a hatása.
